A vezetői kommunikáció nagyon fontos egy szervezet életében. Ez nyilván nem újdonság, de arra már kevesen gondolnak, hogy nem elég a vezetői képességek, és szaktudás csiszolása. Meghatározó, az is, hogyan gondolkodik, kommunikál egy vezető pusztán a személye által.

 Egy olyan ember, aki csak kicsiben képes gondolkodni, esetleg megijed a nagyobb összegektől, feladatoktól, hiába van vezető pozícióban. Minden szervezet annyira eredményes, amennyire a vezető pozícióban lévő személy képes lendületet adni. Ha csak kicsiben gondolkodik, akkor a humánerőforrás minősége, vagy létszáma és a szervezet termelékenysége is csökkenni fog.  Mégpedig arra a szintre, amit a főnök képes kezelni.

Egy olyan személy, akinek van jövőképe, tervei, képes a hátán vinni a céget, folyamatos fejlődésre készteti a többieket. Ezáltal a szervezet is fejlődik, strukturálisan és anyagilag is. A szakmai fejlődésre ugyanez érvényes. Egy karizmatikus vezető, aki folyamatosan képzi magát és a csapatatát, szakmailag is magasabb szintre juttatja a szervezetet.

A legrosszabb esetek egyike, amikor nem a megfelelő ember kerül vezetői székbe, és aki képes lenne lendületet adni csak a háttérbe vonulva próbálkozhat. Mondanom sem kell ez nem lesz túl hatékony megoldás. Nagyon rosszat tesz a szervezetnek, és a háttérbe szorított szakembernek is, egy kicsiben gondolkodó kisfőnök. Végezheti rendesen, pontosan a feladatait, de mivel hiányzik vezetői, beállítottság, állóvíz lesz a sebes patakból.

A veszélyt látva a csapat, vagy belefásul, vagy elmegy a szervezettől. Esetleg, ha régi csapattagokról van szó, próbálnak túlélni. Ebben az esetben, a közösen létrehozott értékek adják a motivációt a maradásra. Ez azonban nem megy a végtelenségig, és vagy az illetőt váltják le, vagy a szervezet története fejeződik be. A leváltásnál sem kell meg válni az ilyen embertől, elég, ha megtaláljuk a neki megfelelő pozíciót. Legtöbb esetben remek vezetői asszisztens, koordinátor, válhat az ilyen személyből. vezetőnek azonban kevéssé alkalmas.

Mit tehet az ember, ha kénytelen a háttérből irányítani. Például egy középvezető, a “kisfőnök” felettes esetében?

Erről lesz szó legközelebb.

The post A vezető személye, mint kommunikációs eszköz appeared first on VBstudioZ.com.

Sokszor nem gondolunk bele mennyi mindent árul el rólunk a ruházatunk. Nagyon sarkítva a helyzetet, legtöbben  azt veszik fel reggel ami épp a kezükbe akad. Azért a felemás zoknik ma már ritkák a felnőttek körében, de ha az ember egyetemre jár (főleg ha kollégiumban lakik) lát furcsa dolgokat.

Most nem az egyetemisták szokásait akarom elemezni, (bár ez olyan mint az állatorvosi ló) és túlzás lenne azt állítani, hogy minden egyetemista rosszul öltözött. Ez a néhány bekezdés a bevezetője egy nagyobb témakörnek. A ruhadarabok kiválasztásának módszere igen bonyolult is lehet. Ám ha néhány egyszerű szabályt betartunk, akkor nyugodtan megmutathatjuk az egyéniségünket, és az öltözetünk is hatékony kommunikációs eszköz lehet.

Sok munkahelyen előírják, milyen a cég arculatának megfelelő munkaruha. Jobb esetben a cég adja, ekkor nem kell sokat gondolkodni, szereti, nem szereti a dolgozó abban kell dolgoznia. Ilyenkor is van néhány fura helyzet, amikor az arculatért felelős személyekre ráférne némi tanulás, de ebbe ne menjünk most bele.

A másik eset, amikor a munkavállaló maga szerzi be a ruházatot. Ekkor jár az úgynevezett ruhapénz, vagy külön, vagy a fizetésbe építve. magasabb presztizsű cégnél, a márka is elő van írva. Többször érthetetlen miért ragaszkodnak egy bizonyos divatcéghez, amikor van több hasonló színvonalú termék. Abban az esetben amikor kizárólagossági szerződés van természetesen érthető a dolog. Egyébként inkább sznobizmus.  Később még bővebben lesz szó az arculathoz illő öltözék kritériumairól.

Az is nyilvánvaló minden felnőtt számára, hogy irodában nem helyénvaló fürdőruhában dolgozni, és a sporteseményen is furán hat egy frakkos úriember. Természetesen az ünnepi pillanatok (olimpia világbajnokság, baseball döntő stb)  itt is kivételek a zenészek, énekesek megszokott munkaruhája, és ekkor ők a munkájukat végzik.

Sok éles ellentétet használtam eddig, és fogok is, részben azért, mert a túlzás érthetőbbé teszi a finom árnyalatokat, részben a képi megjelenítés kedvéért. Általános szabály az öltözködésben, hogy az alulöltözöttségen nehezebb javítani, mint ellenkezőleg.  egy zakót ugye le lehet venni, és mindjárt kevésbé hivatalos kinézetünk van. Viszont ha pólóban és  farmerban jelenünk meg egy magasabb nívójú rendezvényen, felettébb kínos érzés lehet. Tehát inkább legyünk elegánsak, minthogy rosszul érezzük magunkat.

Ennyit bevezetőnek, hamarosan jönnek a részletek.

The post Az öltözet mint kommunikációs eszköz 1 appeared first on VBstudioZ.com.

Az előző cikkben már említettem a metakommunikációt. Most azonban, bővebben ejtek szót erről a hétköznapokban igencsak elhanyagolt kommunikáció fajtáról. Gyakran nem szentelünk neki kellő figyelmet, pedig megéri!

Metakommunikáció

A nem verbális kommunikáció jelrendszeréhez tartozik, mely a verbális kommunikáció kíséri. Nem önálló nyelvrendszer, nem választható el az emberi nyelvtől, de a kommunikációnak fontos kísérője, segíti a megértést. Ősibb, régebbi a verbálisnál, ezért nehezebben kontrollálható. A nem szóbeli közlés, ösztönös, míg a verbális tudatos. Nem egységes jelrendszer, kultúránként eltérő, adott társadalomban és kommunikációs szituációban van értelmük. Kifejezi a feladónak a címzetthez való viszonyát, a kommunikációs felek csatornához való viszonyát, és a kommunikációnak a környezethez való viszonyát

 Öltözködés

Minden kultúrára jellemző. Van praktikus (védelem) és kommunikatív funkciója. Ünnepeken és hétköznapokon más az öltözködés, ünnepeken komolyabb kommunikatív jelek vannak jelen.

Az öltözködés is egy jel, itt a jelek az egyes ruhadarabok. A jelek a térben kompozíciószerűen, háromdimenziósan, meghatározott szabály szerint helyezkednek el, régen különösen jelentős volt a különböző társadalmi osztályokban. Egy teljes öltözet az egységnyi közlemény, olyan, mint a beszédben a mondat. A jelek között fontos helyet foglal el az egyén. Az öltözködés módja, jelei meghatározottak az adott kultúrán belül, ezt sajátítja el az egyén az élete során. nem mindegy tehát, milyen látványban részesül partnerünk. Egyértelmű, hogy a pozitív kép kialakítása a célunk, így nem mindegy milyen öltözetet választunk. Az üzleti életben nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelni, de erről később még ejtek szót.

Gasztronómia

Az eltérő kultúrák szerint beszélünk a gasztronómia nyelvéről. Az étkezés a nyelvi közlemény megfelelője. A legnagyobb egység a fogások, a legkisebb az elemi ízek, a felhasználható alapanyagok kultúránként eltérnek. Meghatározza a földrajzi, természeti adottságok, szokások rendszere. Az elemi ízek összetett ízzé szervezése a főzés, melynek szabályai adják meg az egyes kultúrák gasztronómiai jellegét, pl. az egyes fogások sorrendje. Társadalmi elvárás e szabályok betartása. Korlátozások: vallás (böjt). Ha üzleti kommunikációval kapcsolatban beszélünk gasztronómiáról, nagyon fontos buktató lehet a rosszul megválasztott ételsor. Ugyanakkor a sikert is megalapozhatjuk, egy jól sikerült étkezéssel.

The post A nem szóbeli közlés appeared first on VBstudioZ.com.