Legutóbb a felkészülés alapjait vettük át, és kitértünk a közlő által végzendő felkészülési feladatokra. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mi a teendőnk fogadóként. A hétköznapi életben általában fogadók vagyunk. Információval árasztanak el bennünket a rádióból, televízióból, internetről, vagy akár az utcáról érkező ingerek.  A hatalmas mennyiség, erős szelekciót igényel. Rengeteg bizonytalan és sok ellenőrzött forrásból származik. Még az ellenőrzötteket is erősen szelektálni kell.

Az újságíróknak azt tanítják, hogy az információkat legalább három különböző helyről kell ellenőrizni. Ez a módszer minden embernek hasznos, hiszen így a haszontalan fals információk hamar kipotyognak. Ami érdektelen nem visz előre, azzal nem érdemes foglalkozni. Remekül alkalmazható reklámok, üzleti ajánlatok, de akár televízió műsorok, szabadidős programok kiválasztásánál is hasznos.  Ha valamelyik információforrás nem hiteles, akkor nem jut át a rostán, és a továbbiakban nem élvez prioritást. A hatalmas információ folyam jórészt haszontalan, de ha jól szűrünk megtalálhatjuk a lényeget.

A felkészülés tehát a szűréssel kezdődik, ha ezt megtesszük, akkor már nem reagálunk felesleges ingerekre.  Az információszerzés és válogatás után következik, a befogadás, majd a reakció. Célszerű néhány sablont készíteni, amit később bármikor alkalmazhatunk, ha azonos válaszreakcióra van szükség. A mintákat át is alakíthatjuk a helyzetnek megfelelően. Így könnyebben kommunikálhatunk. Nem minden közlésre kell reagálnunk. Van, amikor elég, ha szimpla befogadók vagyunk. Például egy plakát látványa esetén nem hívjuk fel a gyártót, hogy elmondjuk, mennyire tetszik, vagy mennyire jó a termék, amit reklámoz. A felkészülés része saját magunk fejlesztése, és nyitottá tétele. Sok információt csak kellő nyitottsággal tudunk helyesen értelmezni.

Nem mindegy hogyan reagálunk, célszerű átgondolni a következményeket, hogy ne keletkezzen kárunk.  A legjobb, ha széleskörűen tájékozottak vagyunk, és nem árt, az sem, ha addig művelődünk, míg kellő választékossággal ki nem tudjuk fejezni magunkat. Ez hosszú folyamat, de nagyban megkönnyíti a közlést, és a befogadást is. Most ennyi, hamarosan folytatjuk.

The post Tudatos Kommunikáció – A felkészülés 2 appeared first on VBstudioZ.com.

A kommunikáció alapvetően az adó, és egy fogadó fél között zajlik. Erről már többször volt szó, csakúgy, mint a különböző változatokról.  Ahhoz viszont, hogy eljussunk odáig, hogy kommunikálni tudjunk, erősen javallt a felkészülés.  Tudnunk kell, kinek, mikor, hogyan, közöljünk, vagy éppen szerezzünk információt. Ez sok esetben nem tudatos. Ha például, egy gyerek vizet kér a szüleitől, ösztönösen tudja az előbb említett szempontokat. A tudatos hétköznapi, és szervezeti kommunikációban azonban elengedhetetlen a tudatos felkészülés. Ez részben tanulási folyamat, részben – amennyiben kell – a szükséges eszközök beszerzésének ideje.

Első lépésként válasszuk ketté a folyamatot! Vegyük sorra, mire kell figyelnünk, ha mi közlünk. A legfontosabb, hogy legalább mi tudjuk mit is akarunk valójában. Ehhez át kell gondolnunk, a legfontosabb közlendőket. Ha megvan, szedjük pontokba. ez adja a közlendőnk gerincét.  Következő lépésben kiegészítjük, mintegy érthetővé téve formába öntve az információkat.  A közlendő tehát megvan szépen formálva, most már csak az alanyok kellenek.  Őket már a tartalom által szűkíthetjük. Munkatársaknak, vagy vevőknek szó-e? Esetleg, családtagoknak, vagy ismerősöknek? Ezután már annyi dolgunk, van, hogy finomítsuk az információt, a véglegesített fogadókör számára.

Amit még érdemes figyelembe venni az nem más, mint a kommunikációs zaj. Azaz, mekkora a konkurens kommunikátorok száma? Milyen a kommunikációjuk minősége?  Nekünk ehhez kell alkalmazkodni, hogy eljuttassuk közlendőnket az alanyokhoz. Erős gátló körülmények között, nekünk is erőteljesebb eszközöket kell bevetnünk.  Ezt még sokszor fogjuk tárgyalni. Ennyi volt az első rész. Legközelebb, a fogadó oldalát vizsgáljuk meg.

The post Tudatos Kommunikáció – A felkészülés 1 appeared first on VBstudioZ.com.