Arról már volt szó, hogyan kell kommunikálni a fiatalokkal általánosságban, és áttekintettük a nagyobb és kisebb szervezetek fiatalok felé irányuló kommunikációját is.  Megállapíthatjuk, hogy az ifjúsági szakmában az egyéni kommunikációval érünk el legtöbbet. Ez a bizalom alapja. A fiatalok személyekhez, csoportokhoz kötődnek. Igen ám, de egy ifjúsági szakember, több szerepben kell, helytálljon egyszerre. Mi ilyenkor a teendő? Ezt tárgyaljuk ebben a részben

Aki ifjúságsegítőként ténykedik, egyszerre lesz mentor, tanár, barát, testvér, és szülő. Ennek nem könnyű megfelelni. Természetesen egy időben és térben nem túl nagy az előfordulási esélye az összes szerepnek. A kulcs abban van, hogy mindig az adott szituációnak megfelelő szerepet kell felvenni. Az elején ki kell jelölni a határokat, hogy meddig vagyunk barátok, és hol indul a szakember. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy nem a haverral beszél, ám fordulhat hozzánk problémával.  A bizalom nagyon fontos ebben a kapcsolatban. Ugyanakkor, ha nincsenek a határok, akkor nem tudja a munkáját végezni az illető. Az ifjúsági szakember tulajdonképpen hasonló viszonyban a fiatalokkal, mint egy tanár, de közvetlenebb a kapcsolata. Ez a közvetlenség segít abban, hogy nem formális viszonyok között tudjon foglalkozni akár egyénileg, akár csoportosan a hozzá fordulókkal.

A kommunikáció tehát a közvetlenségen alapul. ugyanakkor vannak helyzetek, amikor kötöttebb formára van szükség. Például, ha helyreigazításról, irányításról, vagy tanácsadásról van szó. A tekintélyt meg kell tartani. Tudatosan kell használni, és kialakítani a módszereket. A metakommunikációban is egyértelmű jelzéseket kell adni. Nem tehetjük meg azt, hogy ellentétesen kommunikálunk. Sok ember nem érzékeli a finom utalásokat. Egyértelműen meg kell mondani, jelezni, hogy igen, lehet, vagy nem, ez már sok. Mivel nincs tisztán formális függőségi viszony, mint a tanár-diák esetében, csakis pontos, egyszerű jelekkel célszerű a kommunikációt végrehajtani.

Létezik olyan eset is, amikor a szülő helyett kell szülőnek lenni. Sőt, megesik, hogy a szülőt kell tanáccsal ellátni. Ebben az esetben is a kristálytiszta, érthető jelek használata célravezető. Fokozottan kell ügyelni az emberek érzékenységére, de nem kell feltétlenül kímélni a lelkivilágukat. A mindenkori helyzet határozza meg, mit és hogyan tegyünk. Az sem baj, ha bizonyos esetekben segítséget kérünk egy adott területen jártasabb kollégától.

Mivel az ifjúsági szakember külső mintaként szolgál a fiatal számára kulcsfontosságú, hogy megmaradjon az a bizonyos határ közte, és a mentoráltja között. Még akkor is, ha kortárssegítőként kortársaival foglalkozik az ember. Ez a tapasztalatszerzés időszaka, amit később, ha ezt a hivatást választja, felhasználhat. Bevezetőnek talán ennyit. Legközelebb részletesen átnézünk néhány konkrét kommunikációs formát.

The post Egyéni személyes kommunikáció az ifjúsági szakmában appeared first on VBstudioZ.com.

Mielőtt bárki megkérdezné, szándékosan írtam így a címet. Igyekeztem ugyanis olyan kifejezést találni ami összefoglalja mindazon szakmák összességét, ami fiatalokkal foglalkozik, a kortárs segítőtől a civil önkéntesen át az ifjúságsegítőig. Ez a szakma igen különleges kommunikációs lehetőségeket kínál, melyekkel élni kell. Ám ahhoz hogy ezt megtegyük, ismernünk kell őket, és olyan mixet kell összeállítanunk, ami minden résztvevő  oldalnak megfelel. Erről szól majd egy újabb cikksorozat, melynek ez a bevezetője.

Ez a szakma azért is nehéz mert sokrétű, a médiatevékenységgel párosul akkor ez hatványozódik. egy ifjúsággal foglalkozó szakembernek egyaránt kell tudni kommunikálni a döntéshozókkal, pályázatkezelőkkel, ügyvédekkel, könyvelőkkel, informatikusokkal, és természetesen a fiatalokkal. Magam már több mint másfél évtizede foglalkozom e területtel is. Kortárssegítőként, animátorként kezdtem a diákújságírás mellett, majd ezt folytattam megszakításokkal a mai napig. Az utóbbi tizenöt évben folyamatosan végeztem ilyen tevékenységet hol önkéntesként, hol alkalmazottként. Voltam tanácsadó, ifjúsági koordinátor, ifjúságsegítő, ifjúsági asszisztens, gyakorlatvezető, és még számtalan elnevezést sorolhatnék még ami részben, vagy egészben lefedte az adott munkafeladatot. Volt tehát alkalmam megismerni az egyes kommunikációs csapdákat, és jó példákat, melyeket marketingesként és médiásként is tudok alkalmazni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy csak a fiatalokkal történő kommunikáció igen sokrétű terület. Mindegyik más életkorban,  háttérrel érkezik az ember által vezetett közösségbe, így mindegyikhez másképpen kell megtalálni a kulcsot. Némi segítséget jelenthet, ha ismerjük a szubkultúrákat, és azok kommunikációs lehetőségeit, eszközeit.  Jelen cikksorozatban erre is kitérek egy-egy cikk erejéig. Szó lesz még a már említett döntéshozó, támogató szervezetekkel történő kommunikációról, pályázati kommunikációról, és sok egyéb területről mely nem közvetlen a fiatalokkal történő munka során fordul elő, hanem a háttérmunka része. Ez a szakma, csakúgy mint a médiatevékenység sokrétű, és a látható, hallható része mellett a legtöbb a háttérben zajlik. Mint jéghegyek esetében.

Szót ejtek arról is, hogyan lehet a médiát felhasználni a fiatalokkal történő munkára. Nem elég kimondani a varázsszót, olyan ember is kell akinek van tapasztalata média, és ifjúsági területen. Természetesen nem feltétlen egy emberről van szó. A csapat összeállításánál kell mindezt figyelembe venni. Hamarosan kifejtem miért lényeges ez.  Összefoglalásképpen kijelenthetjük, hogy ifjúsági területen nem lehet karosszékben ülve eredményeket elérni. Nem lehet elefántcsont toronyba zárva kitalálni, vagy megmondani mi jó az adott ifjúnak. Meg lehet próbálni, de igen szerény eredményt fogunk elérni. A személyes kapcsolat nélkül nem megy a dolog. Ehhez pedig szakemberek kellenek.

The post Kommunikáció az ifjúsági szakmában appeared first on VBstudioZ.com.