Akik rendszeresen olvassák a cikkeimet, azoknak feltűnhetett, hogy az utóbbi időben kevesebbet és ritkábban frissül az oldal. Ennek komoly oka van, ugyanis mesterszakos egyetemi tanulmányaimat végzem épp több munkahely és számos projekt mellett. Ezért jelennek meg ritkábban cikkek az oldalon és kevésbé vagyok aktív a közösségi oldalakon is. A szakdolgozatomhoz kutatás is társul az ifjúsági szakma, kultúra és média metszéspontjában.

Ifjúsági közösségi tereket vizsgálok médiatevékenységük és a kulturális vonatkozások alapján. Mivel a kutatás még tart ezért egyelőre nem írok róla többet, de később, a diploma átvétele után több helyen is lehet majd találkozni vele. Az azonban már most is jól látszik, hogy az ifjúsági közösségi terek hatalmas jelentőséggel bírnak bármely településen működjenek. Nagyon fontos helyek a szocializáció szempontjából. Épp ezért az is nagyon fontos, hogy az ott dolgozó szakemberek megbecsült tagjai legyenek az adott közösségnek és a társadalomnak. Rengeteg haszna van a fiatalokat és a helyi közösséget tekintve egyaránt. Amiről már korábban írtam az számos pontban megerősítésre került már most, pedig még van munka a kutatással. Most egyelőre ennyit rólam és a cikkekről. ritkábban jelentkezem, de igyekszem akkor kicsit bővebben írni az adott témáról.

The post Kutatás a metszéspontban appeared first on VBstudioZ.com.

Ebben a cikkben ahhoz nyújtok segítséget, hogy a szélsőségeket elkerülve korrekten, tudatosan válogassunk az információk között. Volt már szó többször is a hírek értelmezéséről. Azonban az utóbbi években megfigyeltem, hogy egyre kevesebben gondolkodnak el a hírek tartalmán. Feltétel nélkül elfogadják, ami beilleszthető a saját világképükbe vagy egyezik azzal.  Ami ellentétes vele, azt egyből kamunak ítélik. Ez magasan, és alacsonyan iskolázottak esetében egyaránt igaz Ez szélsőséges szelekció, és nem nevezhető tudatosnak. Az információ, kötelező ellenőrzéséről, még nem is szóltam.

Ismerem a média működését, több évtizede foglalkozom az oktatásával is. E cikk letölthető mellékletében, a tudatos médiafogyasztáshoz szükséges információkat gyűjtöttem egybe.  A médiaképzéseken, az első tananyagok között találjuk az információ értelmezését, szelekcióját. Régebben ezt szinte minden általános iskolában oktatták, bő másfél évtizede már nem szerepel a tantervben. Hogyan szelektál egy újságíró? Hírértékek alapján.  Honnan származik az információ? Kiket érint? Kivel történt, Hol történt? Van-e társadalmi hatása? Mennyire drámai? Itt nem a véres gyilkosságokra kell gondolni, drámai lehet egy hirtelen bekövetkező dolog is.  Földrajzi közelséget, a várható következményeket is figyelembe kell venni. Az is fontos kérdés, beilleszthető-e egy folyamatba? Teljesen más értelmet nyer egy információ, ha az előzményekkel együtt közöljük, mintha csak önmagában jelenik meg. Sokszor nem kell külön részletezni, mert már van ismerete a médiafogyasztónak a szereplőkről, eseményről. Az olvasó, néző, maga be tudja illeszteni a folyamatba az új információt.  Legtöbbször azonban közölni kell minden részletet az érthetőség kedvéért.

Egy ideális világban minden szerkesztőség a lehető legobjektívebben, tényszerűen közölné a híreket. Ilyen világ sajnos nincs, ezért az egyénnek kell józan eszét használnia. A média világában ugyanis ma már minden ideológiának külön csatornája van, és vérmérséklettől függően toleráns a többivel. Mondanom sem kell, hogy tudatos médiafogyasztók, nem állnak be egyik sorba sem. A korrekt információ akkor áll rendelkezésünkre, ha mi is jelen vagyunk az adott eseményen, vagy több forrásból informálódunk.

Ezzel elérkeztünk a másik fontos ismerethez, amit a médiaképzéseken, az első órán megtanítanak. Az információt legalább három különböző forrásból ellenőrzünk. Igen három, és különböző forrásról van szó. Ez azt jelenti, hogy a mi világnézetünkkel ellentétes forrást is meg kell néznünk, mégpedig félretéve kicsit a meggyőződésünket. Erről még lesz szó, most a forrásokat vizsgáljuk.

Léteznek ugyanis látszólag elkülönülő hírszolgáltatók, ha a tulajdonosi kört is figyelembe vesszük, már kiderül a turpisság.  Itt már megkérdőjelezhető a tényleges különbözőség. A háttér vizsgálata, tehát nagyon fontos minden értelemben. Előfordul, hogy az adott információ manipulatív jellegű. Akár a fogyasztót, akár az ellentétes oldalt akarják befolyásolni, ezt csak akkor vesszük észre időben, ha kellő távolságról szemléljük a forrásokat. Az is sokat segít, ha elővesszük a józan eszünket. Az esetek jelentős részében ez teljesen elegendő.

Ugyanakkor, nem minden kamu, ami annak látszik, és nem minden forrás hiteles, amit annak hiszünk. A kamu nem attól lesz hamis, mert ellentétes oldalon állók közül valaki rámondja. A hamis hír, ténylegesen hamis információkból áll. Úgy is mondhatnám, hogy minden tényt nélkülöz. Ez azonban csak részben igaz. Valójában van valamilyen igazságtartalma, ezért megtévesztő.  Attól, hogy nagyobb hírcsatorna közöl valamit, lehet benne ferdítés a saját érdekei szerint. Ugyanez fordítva is igaz. Léteznek olyan kisebb források, melyek bizonyos körök szerint nem közölnek igazat. Ha jobban megvizsgáljuk ezeket, a forrásokat, kiderülhet, hogy az állítás nem valós. A tanulság, hogy minden hírt egyesével kell értékelnünk.

Az tudatos médiafogyasztás feltétele, hogy mi magunk is el tudjunk vonatkoztatni saját ideológiai korlátainktól.  Igen, ezek korlátoznak bennünket, főleg, ha gondolkodás nélkül megkérdőjelezünk más szemszögből közölt információkat.  Lehet saját meggyőződésünk, de figyelembe kell vennünk, hogy mások szempontja is lehet ugyanolyan valós, mint a sajátunk.  Ha így teszünk, már nem fogunk mindent gondolkodás nélkül elfogadni.  Tudatossá válunk. Azt se feledjük, hogy attól, hogy egy megmondóember, véleményvezér, “influencer” állít valamit, még egyáltalán nem válik automatikusan igazzá.

Tehát a legfontosabb az információ ellenőrzése legalább három különböző forrásból. Rendkívül fontos a szelektálás. A forrásoké is. Léteznek olyan internetes felületek, melyek esetében, rögtön tudható, hogy az ott található tartalmat fenntartásokkal kell fogadnunk. A tudatos médiafogyasztáshoz szükséges néhány fontosabb információt, letölthető pdf mellékletben összegeztem.  A téma folytatódik hamarosan.

The post Igaz, vagy hamis? Az információ értelmezése appeared first on VBstudioZ.com.

Elérkeztünk a következő lépcsőhöz, most néhány alapvető emberi, és szervezeti jellemzővel ismerkedünk meg. A média egy életmód. Miért? Egyrészt, mert a médiatevékenység csapatmunka. Egy ember bármennyit is tud a szakmáról, keveset tehet egyedül, az első részben tárgyalt sokrétűség miatt. Minthogy sokféleképpen lehetsz médiás, sok olyan terület van, ami speciális ismereteket igényel, ugyanakkor egy csapattagnak ismernie kell a környezetében dolgozók tevékenységét is. Az általános tájékozottság, és műveltség, pedig a minimum, másképp nem is lehet ellátni a feladatokat. Mindennek gyakorlati oka van. Egyrészt a saját tevékenységét úgy végzi, hogy segítse, de legalábbis ne hátráltassa a többiek munkáját, és akadhat olyan időszak is, amikor át kell vállalni feladatokat.

Mint kiderült elég sokrétű ismeretanyaggal kell rendelkeznie a médiában dolgozónak. Az marad meg itt sokáig, aki korrekt, és hiteles tud maradni, rendelkezik – a szakmai ismereteken kívül – kellő kíváncsisággal, ismeretéhséggel, önuralommal, magas kommunikációs készséggel, toleranciával, kitartással, alkalmazkodó képességgel, nagy munkabírással, és még sorolhatnám. Sok ezek közül fejleszthető és tanulható, az elhivatottság azonban vagy kialakul, vagy nem. Utóbbi esetben, a hiány kihathat a teljesítményre, a munkabírásra, és végső esetben a megbízhatóságra. A legfontosabb a médiában a hitelesség, ha ezt elveszíti egy csapattag, gyengíti az egész szervezetet. Igaz ez minden pozícióban, a technikustól a marketinges kollégáig, az adminisztrátortól, a műsorvezetőig, remélem, nem kell magyaráznom miért. Ha érdekel, hogyan szerezhetsz tapasztalatot, írj!

The post Médiások – egyén és csapat appeared first on VBstudioZ.com.

Pár perc hírnév mindenkinek jár, de mi van akkor, ha ez nem elég? A hírekbe könnyedén bekerülhet bárki, akinek van mobiltelefonja, és jókor van jó helyen, valamint nem felejt el, fotózni vagy videózni. Attól azonban még nem lesz médiás valaki, hogy egyszer sikerült elcsípni egy jó sztorit, és megosztotta a neten, amit átvett a tévé. Kezdetnek nem rossz, de ehhez azért több kell.

Kik a médiások, és mit csinálnak?

Sokan még mindig azzal a kevés képernyőn, vagy mikrofon mögött dolgozó ismert emberrel azonosítják e fogalmat, akit nap, mint nap látnak, hallanak. Pedig a média kifejezés sokkal több dolgot foglal magába, rengeteg olyan ember dolgozik média területen, akit nem látunk, hallunk, nélkülük mégsem működne a rendszer.  Gondoljunk a technikai dolgozókra, akik az eszközök üzemeltetését, karbantartását végzik a stúdiókban, adóállomásokon, szerverházakban, és egyéb helyeken. Műsorvezetőkön kívül találunk még szerkesztőket, riportereket, vágókat (nem a kvíz királyra gondoltam) operatőröket, hangmérnököket, menedzsereket, marketingeseket, informatikusokat, és még sok egyéb munkakört, akik mind a médiások közé tartoznak, hiszen itt dolgoznak, működtetik ezt a csodálatos gépezetet. Mindezt azért, hogy képben legyünk, ismeretet szerezzünk, szórakozzunk.

A felsorolásból kitűnik, hogy médiás sokféleképpen lehetsz, csak rajtad múlik, hogyan válsz azzá, és valójában mennyire is akarod, hogy itt dolgozz. Ha némi élt vélsz felfedezni az előző mondatban nem véletlen. szándékosan próbállak elbizonytalanítani azzal, hogy gondold végig, mit is jelent ez a szakma. Nem minden a csillogásról szól, sőt, a csillogás csak egy része ennek, és mint olvashattad pár mondattal elébb, nem minden médiásnak van benne része, mi több, nem is mindegyik vágyik rá.

Épp ezért ha neked szimpatikus ez a világ, de nem akarsz celebbé válni, nem kényszerít erre senki. Így van ez fordított esetben is, nem mindegy azonban, hogyan leszel ismert, és ha ismert vagy nem biztos, hogy médiás vagy. Érdemes ezen elrágódni kicsit.

Miután remélem sikerült megkavarnom kicsit a gondolataidat, a témával kapcsolatban, és nem rettentél meg a kihívástól, tiéd a pálya! A lehetőség adott a kipróbálásra. A Médiakommandó csapata az IH-D2 Ifjúsági Fejlesztő és Médiaközpontban heti rendszerességgel tart Médiaklubot, ahol lehetőség van az alapok elsajátítására.

The post Kiből lehet médiás? appeared first on VBstudioZ.com.

A jó kommunikáció az alapja minden jól működő kapcsolatnak, rendszernek. Az információ áramlás akkor jó, ha több irányú, minden fél részt vesz benne, és akadálymentes. Mi ebben segítünk.

Az új felületen válogatott médiatartalom, cikkek, videók, fotók, hangfelvételek között lehet válogatni. Jó szórakozást!

The post Megújult a vbstudioz oldala appeared first on VBstudioZ.com.