Igaz, vagy hamis? Az információ értelmezése

IGAZ VAGY HAMIS? HALMAZOK  ILLUSZTRÁCIÓEbben a cikkben ahhoz nyújtok segítséget, hogy a szélsőségeket elkerülve korrekten, tudatosan válogassunk az információk között. Volt már szó többször is a hírek értelmezéséről. Azonban az utóbbi években megfigyeltem, hogy egyre kevesebben gondolkodnak el a hírek tartalmán. Feltétel nélkül elfogadják, ami beilleszthető a saját világképükbe vagy egyezik azzal.  Ami ellentétes vele, azt egyből kamunak ítélik. Ez magasan, és alacsonyan iskolázottak esetében egyaránt igaz Ez szélsőséges szelekció, és nem nevezhető tudatosnak. Az információ, kötelező ellenőrzéséről, még nem is szóltam.

Ismerem a média működését, több évtizede foglalkozom az oktatásával is. E cikk letölthető mellékletében, a tudatos médiafogyasztáshoz szükséges információkat gyűjtöttem egybe.  A médiaképzéseken, az első tananyagok között találjuk az információ értelmezését, szelekcióját. Régebben ezt szinte minden általános iskolában oktatták, bő másfél évtizede már nem szerepel a tantervben. Hogyan szelektál egy újságíró? Hírértékek alapján.  Honnan származik az információ? Kiket érint? Kivel történt, Hol történt? Van-e társadalmi hatása? Mennyire drámai? Itt nem a véres gyilkosságokra kell gondolni, drámai lehet egy hirtelen bekövetkező dolog is.  Földrajzi közelséget, a várható következményeket is figyelembe kell venni. Az is fontos kérdés, beilleszthető-e egy folyamatba? Teljesen más értelmet nyer egy információ, ha az előzményekkel együtt közöljük, mintha csak önmagában jelenik meg. Sokszor nem kell külön részletezni, mert már van ismerete a médiafogyasztónak a szereplőkről, eseményről. Az olvasó, néző, maga be tudja illeszteni a folyamatba az új információt.  Legtöbbször azonban közölni kell minden részletet az érthetőség kedvéért.

Egy ideális világban minden szerkesztőség a lehető legobjektívebben, tényszerűen közölné a híreket. Ilyen világ sajnos nincs, ezért az egyénnek kell józan eszét használnia. A média világában ugyanis ma már minden ideológiának külön csatornája van, és vérmérséklettől függően toleráns a többivel. Mondanom sem kell, hogy tudatos médiafogyasztók, nem állnak be egyik sorba sem. A korrekt információ akkor áll rendelkezésünkre, ha mi is jelen vagyunk az adott eseményen, vagy több forrásból informálódunk.

Ezzel elérkeztünk a másik fontos ismerethez, amit a médiaképzéseken, az első órán megtanítanak. Az információt legalább három különböző forrásból ellenőrzünk. Igen három, és különböző forrásról van szó. Ez azt jelenti, hogy a mi világnézetünkkel ellentétes forrást is meg kell néznünk, mégpedig félretéve kicsit a meggyőződésünket. Erről még lesz szó, most a forrásokat vizsgáljuk.

Léteznek ugyanis látszólag elkülönülő hírszolgáltatók, ha a tulajdonosi kört is figyelembe vesszük, már kiderül a turpisság.  Itt már megkérdőjelezhető a tényleges különbözőség. A háttér vizsgálata, tehát nagyon fontos minden értelemben. Előfordul, hogy az adott információ manipulatív jellegű. Akár a fogyasztót, akár az ellentétes oldalt akarják befolyásolni, ezt csak akkor vesszük észre időben, ha kellő távolságról szemléljük a forrásokat. Az is sokat segít, ha elővesszük a józan eszünket. Az esetek jelentős részében ez teljesen elegendő.

kamu nem kamu több tartalommal.Ugyanakkor, nem minden kamu, ami annak látszik, és nem minden forrás hiteles, amit annak hiszünk. A kamu nem attól lesz hamis, mert ellentétes oldalon állók közül valaki rámondja. A hamis hír, ténylegesen hamis információkból áll. Úgy is mondhatnám, hogy minden tényt nélkülöz. Ez azonban csak részben igaz. Valójában van valamilyen igazságtartalma, ezért megtévesztő.  Attól, hogy nagyobb hírcsatorna közöl valamit, lehet benne ferdítés a saját érdekei szerint. Ugyanez fordítva is igaz. Léteznek olyan kisebb források, melyek bizonyos körök szerint nem közölnek igazat. Ha jobban megvizsgáljuk ezeket, a forrásokat, kiderülhet, hogy az állítás nem valós. A tanulság, hogy minden hírt egyesével kell értékelnünk.

Az tudatos médiafogyasztás feltétele, hogy mi magunk is el tudjunk vonatkoztatni saját ideológiai korlátainktól.  Igen, ezek korlátoznak bennünket, főleg, ha gondolkodás nélkül megkérdőjelezünk más szemszögből közölt információkat.  Lehet saját meggyőződésünk, de figyelembe kell vennünk, hogy mások szempontja is lehet ugyanolyan valós, mint a sajátunk.  Ha így teszünk, már nem fogunk mindent gondolkodás nélkül elfogadni.  Tudatossá válunk. Azt se feledjük, hogy attól, hogy egy megmondóember, véleményvezér, “influencer” állít valamit, még egyáltalán nem válik automatikusan igazzá.

Tehát a legfontosabb az információ ellenőrzése legalább három különböző forrásból. Rendkívül fontos a szelektálás. A forrásoké is. Léteznek olyan internetes felületek, melyek esetében, rögtön tudható, hogy az ott található tartalmat fenntartásokkal kell fogadnunk. A tudatos médiafogyasztáshoz szükséges néhány fontosabb információt, letölthető pdf mellékletben összegeztem.  A téma folytatódik hamarosan.

A bejegyzés kategóriája: Kommunikáció
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.