Cikksorozatom második részében a statisztika közléséről lesz szó. A bevezetőben már írtam néhány eleméről. Most részletesebben elmerülünk a korrekt közlési formákban. Mint kiderült, és remélem sok olvasónak eddig is egyértelmű volt, nem mindegy hogyan kommunikáljuk az eredményeinket. Főképp, ha sajtóban, nagy nyilvánosság előtt tesszük, akár pánikot is kelthetünk, vagy gazdasági folyamatokat befolyásolhatunk velük.
Kezdjük az elején! Hogyan keletkeznek az adataink? Milyen módszerrel szerezzük azokat? Milyen céllal? Kinek szánjuk? Ezek a kérdések nagyon fontosak a későbbi kommunikáció szempontjából. Ezeket ugyanis közölnünk kell az adatokkal együtt. Mint ismeretes, a számok, bár tényszerűek, önmagukban nem jeleznek sokat. Fontos közölnünk háttér információkat, a korrekt értelmezéshez. Azért is így kell tennünk, mert szkeptikusok, bárhol lehetnek, és ha épp a mi statisztikánkat szedik szét, hiányos kommunikáció miatt, az nem kellemes.
Ilyen esetek elkerülhetőek, ha tényleges, korrekt adatokkal dolgozunk. Sokszor előfordult már, hogy félreértelmeztek statisztikákat, és a tőzsdén pánik tört ki, veszélybe sodorva ezzel sok ember életét. Szinte minden esetben a hibás közlés volt az ok. Néhányszor előfordult számítási, vagy összegzési hiba. Létezik egy hibahatár, de ezekben az esetekben senki nem vette észre, hogy ezt már átlépték.
Az adatok keletkezésénél is véthetünk hibákat. Elég, ha nem szelektálunk elég széles körben. Az összevont adatok jelentősen torzíthatják a végeredményt. Például, egy gyártási hibás terméksorozatban kétféle hiba derült ki. Ezek összefügghetnek egymással, de nem minden esetben. Ha nem határozzuk meg az összefüggések arányát, és besoroljuk mindegyiket egy adatba, akkor torzítjuk a statisztikát, ami a gyártási hiba kijavítását is akadályozhatja. Ezáltal téves döntések születhetnek, és a hiba nem fog maradéktalanul megoldódni. Az adatokat, tehát a lehető legjobban szegmentálni kell. Példánkban el kell különíteni az összefüggő hibás eseteket a többitől. Ellenkező esetben az összes hibát összefüggőként fogják tekinteni, ami a megoldást nehezítheti. Tökéletes statisztika nem létezik, hiszen mindig lehet jobb, de azért törekednünk kell a legjobb módszer alkalmazására.
A közlésnél pedig a lehető legteljesebb magyarázatot kell fűzni a statisztikához. Így tudjuk megelőzni a téves következtetéseket. Igen, nagy a valószínűsége annak, hogy ennek ellenére lesz, aki a saját értelmezése szerint magyarázza a számokat. Viszont, ha mi korrekten dolgoztunk, akkor hamar kiderül a tévedés. A magyarázatban oda kell figyelnünk a szóhasználatra, mert ez is adhat okot téves értelmezésre. Mivel minden statisztika más, teljes mélységében nem lehet egy cikkben mindre kitérni. Kérdés esetén, szívesen válaszolok az elérhetőségeim valamelyikén.
