Most a mélyére ásunk az ifjúsági szakmának, vagyis inkább egy kicsit megkaparjuk a felszínt. Az utóbbi időben ugyanis megfigyeltem néhány alapvető problémát, ami nem tesz jót a szakmának. Mindenkinek igaza van, és senkinek sincs. Tehát részben, mindenki birtokol valamennyi igazságot a véleményével, ugyanakkor mégis megfigyelhető némi ellentét, az elmúlt évek történései kapcsán. Nincs a birtokomban a bölcsek köve, de az ésszerűséget igyekszem alapul venni, amit sokszor még nálam tapasztaltabb szakemberek is figyelmen kívül hagynak. Más szóval, a ló két oldalát megvizsgálva megkíséreljük megtalálni a lovat középen. Nem fog beleférni minden részlet ebbe a cikkbe, de akit érdekel bővebben, szívesen beszélgetek vele személyesen a témáról.

 Az ifjúsági szakmában sokan, és sokféleképpen foglalkoznak fiatalokkal. Lehet tanár, tréner, orvos, edző, ifjúságsegítő, mind fiatalokkal foglalkozik.  Most azonban nem a hagyományos megközelítést alkalmazzuk, hanem az ifjúsági oldalról közelítünk.  Az elmúlt évtizedekben, több fogalom született, a szakma átfogó, mindenki számára érthető elnevezésére. Leginkább az ifjúságsegítő elnevezés maradt meg a köztudatban, ezért, ebben a cikkben is legtöbb esetben ezt használom. Ifjúsági koordinátor, ifjúsági mentor, kortárs mentor, és még sorolhatnánk az egyéb elnevezéseket, melyek képzés szinten is megjelentek.

Azonban mint minden ilyen esetben, a képzés rangsorolásában több táborra oszlott a szakma. Egyben mindenki megegyezett, hogy a tudományos elfogadtatás a legmagasabb képzési formákkal lehetséges. Ebben van igazság, de nem szabad összekeverni az egyes képzési formák, szintek alapvető célját. A középfokú képzések másról szólnak, mint a felsőfokú képzések. Arról nem szólva, hogy még ezeken belül is van szegmentálódás. Egy szakterület esetében, a jelenleg hatályos besorolást figyelembe véve, egyaránt fontos, a BA, és MA diploma megszerzésének a lehetősége, de az alacsonyabb szinteken is van jelentősége. Az ifjúsági szakma évekig egyet jelentett az önálló ifjúságsegítő FSZ, azaz  felsőfokú szakképzéssel. Most sajnos nem önálló szakként, hanem választható specializációként elérhető BA szinten. Ez részben előrelépés, ugyanakkor az önálló szak megszűnt. Ez a helyzetmegosztottságot teremtett a szakmában, amit meg is értek.

A teljességet az jelentené, ha lenne önálló BA, MA és FSZ képzés is. Ezt a törvényhozás egyelőre nem engedte, a közművelódési szakmának sem, hiszen a két szakterület jelenleg a közösségszervező szakban kapott helyet. Mindkét esetben választható szakirányként. A felemás helyzetben véleményem szerint az lehet a megoldás, ha a jelenlegi rendszeren belül megerősödik a szakterület annyira, hogy elkerülhetetlen legyen a teljes szakképzés i terület lefedése. Ez kényszerítő erővel hat az aktuális törvényhozó testületre.

Az elfogadottságnak azonban csak az egyik oldala a tudományos világ. A másik, ugyanolyan fontos része a társadalmi beágyazottság. Ha a leendő hallgatónak fogalma sincs arról, mit is fog dolgozni, ha befejezte tanulmányait, nagy baj van. Egy orvos, könyvelő cipész esetében egyértelmű, mindenki számára mit csinál napközben. Az ifjúságsegítő esetében, már nem ilyen egyértelmű. A szakmának igen széles spektruma van, ezért nehéz a meghatározása is. Ugyanakkor a szaktudás esetében is nagyok a követelmények, éppen a sokrétűség okán. Ez tipikusan olyan szakma, ami egyszerűnek tűnik, a valóságban, viszont, hatalmas a felelősség, és a sokrétű képességek, szaktudás miatt nehéz. Erről mát korábban írtam, milyen fontos szerepe van az ifjúsági szakembereknek a szocializációban, sokszor olyan szereplőket kell pótolnia, mint a szülő, tanár, pszichológus. Kortárs segítők, vagy régebben mentorok, esetében a testvér, barát, szerep s nagy hangsúlyt kap.  Röviden, nem könnyű, mégis a társadalmi beágyazottság mértéke alacsony, vagy csak nem tudatosul eléggé az állampolgárokban.

A szakmának tehát egyszerre kell dolgoznia azon, hogy tudományosan, és társadalmilag is elismert legyen, a kettő pedig nem megy egymás nélkül. Mindegyik egyaránt fontos, nem tehetjük meg, hogy csak az egyiket, vagy csak a másikat részesítjük előnyben. Nos, ennyi fért ebbe a cikkbe az ifjúsági szakma mélységeiről.  Próbáltam az egyes árnyalt részleteket megvilágítani, mindazok számára, akik egyik, vagy másik oldalon állnak. Összefogásra,és szakmai érdekképviseletre van szükség, ez pedig nem a végleteknél van, hanem középen. Véleményem szerint az elismertség megvan, csak nem tudatosult, eléggé, ahhoz, hogy mindenkinek egyértelmű legyen az ifjúsági szakember tevékenysége.

The post Ifjúsági szakmai képzések pro, kontra, és ahol a ló van appeared first on VBstudioZ.com.

Mielőtt bárki megkérdezné, szándékosan írtam így a címet. Igyekeztem ugyanis olyan kifejezést találni ami összefoglalja mindazon szakmák összességét, ami fiatalokkal foglalkozik, a kortárs segítőtől a civil önkéntesen át az ifjúságsegítőig. Ez a szakma igen különleges kommunikációs lehetőségeket kínál, melyekkel élni kell. Ám ahhoz hogy ezt megtegyük, ismernünk kell őket, és olyan mixet kell összeállítanunk, ami minden résztvevő  oldalnak megfelel. Erről szól majd egy újabb cikksorozat, melynek ez a bevezetője.

Ez a szakma azért is nehéz mert sokrétű, a médiatevékenységgel párosul akkor ez hatványozódik. egy ifjúsággal foglalkozó szakembernek egyaránt kell tudni kommunikálni a döntéshozókkal, pályázatkezelőkkel, ügyvédekkel, könyvelőkkel, informatikusokkal, és természetesen a fiatalokkal. Magam már több mint másfél évtizede foglalkozom e területtel is. Kortárssegítőként, animátorként kezdtem a diákújságírás mellett, majd ezt folytattam megszakításokkal a mai napig. Az utóbbi tizenöt évben folyamatosan végeztem ilyen tevékenységet hol önkéntesként, hol alkalmazottként. Voltam tanácsadó, ifjúsági koordinátor, ifjúságsegítő, ifjúsági asszisztens, gyakorlatvezető, és még számtalan elnevezést sorolhatnék még ami részben, vagy egészben lefedte az adott munkafeladatot. Volt tehát alkalmam megismerni az egyes kommunikációs csapdákat, és jó példákat, melyeket marketingesként és médiásként is tudok alkalmazni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy csak a fiatalokkal történő kommunikáció igen sokrétű terület. Mindegyik más életkorban,  háttérrel érkezik az ember által vezetett közösségbe, így mindegyikhez másképpen kell megtalálni a kulcsot. Némi segítséget jelenthet, ha ismerjük a szubkultúrákat, és azok kommunikációs lehetőségeit, eszközeit.  Jelen cikksorozatban erre is kitérek egy-egy cikk erejéig. Szó lesz még a már említett döntéshozó, támogató szervezetekkel történő kommunikációról, pályázati kommunikációról, és sok egyéb területről mely nem közvetlen a fiatalokkal történő munka során fordul elő, hanem a háttérmunka része. Ez a szakma, csakúgy mint a médiatevékenység sokrétű, és a látható, hallható része mellett a legtöbb a háttérben zajlik. Mint jéghegyek esetében.

Szót ejtek arról is, hogyan lehet a médiát felhasználni a fiatalokkal történő munkára. Nem elég kimondani a varázsszót, olyan ember is kell akinek van tapasztalata média, és ifjúsági területen. Természetesen nem feltétlen egy emberről van szó. A csapat összeállításánál kell mindezt figyelembe venni. Hamarosan kifejtem miért lényeges ez.  Összefoglalásképpen kijelenthetjük, hogy ifjúsági területen nem lehet karosszékben ülve eredményeket elérni. Nem lehet elefántcsont toronyba zárva kitalálni, vagy megmondani mi jó az adott ifjúnak. Meg lehet próbálni, de igen szerény eredményt fogunk elérni. A személyes kapcsolat nélkül nem megy a dolog. Ehhez pedig szakemberek kellenek.

The post Kommunikáció az ifjúsági szakmában appeared first on VBstudioZ.com.