Újabb mini sorozatot indítok ifjúságszakmai témában. Ezúttal, a közösségi tereket vizsgálom. Erről, a D2 alapításának hetedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia felvezető előadásában már részben beszéltem. Úgy érzem, hogy fontos bővebben szólni az ifjúsági irodákról.  Az elmúlt évtizedekben sokféle ifjúsági térhez volt közöm, illetve, többféle megvalósítást tanulmányoztam, vagy segítettem. Ezeket a személyes tapasztalatokat, és megfigyeléseket összegzem néhány fejezetben. Nagyon fontosnak tartom az ilyen terek létezését, rendkívüli szerepük van a szocializációban. Minden településen lennie kell egy olyan biztonságos térnek, ahol a fiatalok szakemberek segítségével fejleszthetik magukat, és hasznosan tölthetik az idejüket. Ebben a bevezetőben, néhány szóban áttekintjük, a főbb jellemzőket, melyeket később részletesebben vizsgálunk.

Mondhatnánk, hogy ott az iskola, de egész napos oktatás után, a diákok többsége nem akar az iskolában maradni estig.  Azon kívül, az iskolában csak az adott intézmény tanulóival lehet találkozni, barátkozni. Az ifjúsági irodákban, közösségi terekben, több oktatási intézményből érkező fiatalokkal találkozunk. Jó esetben, az sem számít, ki milyen háttérrel rendelkezik. A különbségek elmosódnak. Sok múlik a szakembereken, akiknek tapasztalata és szaktudása megfelelő. Mielőtt erre rátérek, még egy kicsit a szervezeti jellemzőkről essen néhány szó.

Minden településen másra van szükség, ezért, az adott sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani az ilyen tereket. Teljesen más, egy kisebb település, mint egy nagyváros. Mások az igények, és a lehetőségek is. Falvakban valószínű, kevesebb szolgáltatást kell nyújtani, mint a megyeszékhelyeken. Az eltérő igények azt jelentik, hogy teljesen nem lehet egységesíteni, mégis módszertanilag fontos az egységes szakmai alap. Mások az infrastrukturális, és személyi követelmények, még két hasonló településen is. Erről részletesen a sorozat későbbi részben lesz szó.

Szakemberekre mindenképpen szükség van. Mégpedig speciális szaktudással, tapasztalattal kell rendelkezniük. Nem elég rányomni az egyik helyi tanárra, vagy könyvtárosra ezeket a feladatokat. A szaktudáson kívül, a személyiség is meghatározó lehet. Sok szempontot kell figyelembe venni, hogy a megfelelő munkatársat válasszuk az adott helyen a feladatra. A humán jellemzőkről is egy külön fejezetben esik majd szó.

Az intézmény menedzselése igen sokrétű feladat. Nagy eltérések tapasztalhatók annak függvényében, hogy milyen szervezeti rendszerben működtetik. Lehet önálló intézmény, vagy nagyobb szervezet kisebb egysége. Mindegyiknek megvan az előnye, és a hátránya is. A tevékenység is meghatározó, menedzsment szempontból, hiszen a kitűzött célokat mindenki másképp éri el. Erről a cikksorozat utolsó részében tapasztalatokat megosztani.

Hamarosan érkezik a sorozat második része. Addig is, akit érdekel, tanácsot  kérne, keressen az elérhetőségeimen!

The post Ifjúsági közösségi terek létrehozása üzemeltetése, fejlesztése -első rész appeared first on VBstudioZ.com.

Ez a cikk is egy előadásom kivonata. Az ifjúsági irodák fontosságáról az előző cikkben már szó volt. Most azt tekintjük át, mi is az ifjúsági iroda, miként lehet létrehozni, és működtetni.  Részben már volt szó az ifjúsági iroda fogalmáról. Tulajdonképpen, egy olyan közösségi és szolgáltató tér, melynek a célcsoportja a fiatalok. Egy védett környezet, ahol iskolán kívüli szabadidős, és fejlesztő tevékenységek nyújtanak lehetőséget hasznos időtöltésre. Tapasztalt szakemberek dolgoznak és segítik a jövő nemzedéket beilleszkedni, és a társadalom hasznos tagjává válni. Végső soron azt ifjúsági iroda, befektetés a jövőbe.

Épp ezért aki ilyet szeretne létrehozni, annak hosszú távon kell gondolkodnia. Aki gyors hasznot remél, az tőzsdézzen. Az ifjúsági munkához komoly hivatástudat szükséges. Az ifjúsági iroda munkatársainak ezen túl, univerzálisnak kell lenniük.  Olyan értelemben, hogy minden munkatársnak a saját szakterületén kívül értenie kell legalább két másikhoz is.  Így kisebb létszám is elegendő lehet a működtetéshez. A csapatot és a tevékenységeket úgy érdemes összeállítani, hogy könnyen tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre is. Meg kell határozni egy minimumot, amit mindenképpen el tud látni a szervezet.  A cél a folyamatos működés biztosítása, akár kevesebb, szolgáltatással, de változatlanul, magas minőségű szolgáltatással. A többi részt pedig erre lehet felépíteni. Így bármi történik a szervezet életében, a működés biztosított, különösebb presztizs veszteség nélkül. A hírnév mindenhol fontos, itt azonban kiemelten az.

A team általában a tevékenységhez köthető személyekből áll. Célszerű egy tevékenységhez két munkatársat rendelni. Költséghatékonysági szempontból, azonban egyik állandó, a másik backup, és fordítva. Itt van szerepe a már említett széleskörű szaktudásnak. A szakmai csapat vezetője a legtapasztaltabb szakember kell legyen. Az ifjúsági szakmában is lehetséges életpálya modell szerint dolgozni. Elkezdheti az ember kortárs mentorként, majd ifjúságsegítőként, később ifjúsági szakértőként dolgozhat. Egy ifjúsági szakember, egy idő után nemcsak a fiatalokkal, hanem a kollégáival is foglalkozik. Vezeti a szervezetet, és képzi a fiatalabb szakembereket. Ezért is célszerű a legtapasztaltabb kollégát kinevezni vezetőnek. Sok esetben megosztott vezetői státusz van. Ez azt jelenti, hogy a  „nagy öreg” a stratégiáért, szakmaiságért, és fenntartásért felel.  Míg általában fiatalabb társa, a napi tevékenységekért, és a közvetlen irányításért, fenntartásért… Finanszírozás tekintetében, igen eltérő modelleket találunk. Az ideális helyzet, amikor önkormányzati fenntartású intézmény van a településen, melyet kiegészíthetnek civil szervezetek a saját speciális szakterületükkel. Ez nem minden közösségben jellemző, inkább a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken.  véleményem szerint, szégyen ha egy megyei jogú nagyvárosnak nincs önálló, saját fenntartású ifjúsági irodája.  Kisebb települések esetében jellemzően civil szervezetek látják el ezt a feladatot.

A pénzügyi háttér, állami vagy önkormányzati támogatáson kívül, adományokból, pályázatokból származik. Ezek a források azonban nem tekinthetők biztosnak. Több jó példa is akad, ahol a szervezet által előállított termékek értékesítéséből származó bevétel is megjelenik a költségvetésben. Termék lehet tárgy, élelmiszer, vagy akár egy szolgáltatás is. Ilyen esetekben el kell különíteni, az ingyenes, és bevétel célú tevékenységet. Minden civil szervezet, gyakorlatilag egy nonprofit gazdasági társaság. Lehet önálló tevékenységből származó bevétele, de azt csak a fenntartásra, fejlesztésre fordíthatja.  Egy ifjúsági iroda finanszírozása, tehát nem egyszerű. Nagyon sok függ a helytől, és a lehetőségektől. Pályázni, azonban, ha megfelel a feltételeknek, tud. A projekteket szinte minden szervezet így hajtja végre…

A projektek különbözőek lehetnek.  Állandó, és alkalmi jellegű tevékenységek. Minden esetben valamilyen igényre reagál a szervezet. Ez lehet tudatos igény, és lehet olyan, amit a szakember észrevesz, de a közösség nincs tudatában. Lehetséges, hogy a közösségen belül érzik, hogy valami nem stimmel, de nem tudják, mi az oka ennek az érzésnek. Előfordulhat, hogy még eddig sem jut el a csoport, de a hozzáértők már tudják, hamarosan szükség lesz egy megoldásra. ..

Egy ifjúsági iroda, igen sokrétű tevékenységet végezhet. Ideális esetben egyszerre szolgáltat a fiataloknak, szülőknek, tanároknak, intézményeknek, vagy akár a hatóságoknak.  Nagyon fontos szerepe van az egyéni, és közösségi szocializációban, ezért stabilnak kell lennie. Sok példa van arra, hogy sorsokat fordíthat jó irányba. Ehhez azonban elhivatott, és tapasztalt, széleskörű szaktudással rendelkező szakemberek kellenek. A multitasking kiemelten fontos szempont.  Vezetőként pedig különösen fontos, a sokrétű tapasztalat. ..

The post Ifjúsági irodák létrehozása, és működtetése appeared first on VBstudioZ.com.

Ebben a cikkben egyik előadásom rövidített tartalma olvasható. Ifjúsági szakemberként, több évtizedes tapasztalatom van. Ez az előadás pedig nem ma készült, mégis aktuális, és jól követhetők belőle az elmúlt évek változásai. Amikor elkészült, még alig ismerték az ifjúsági iroda kifejezést. Ma már nem ismeretlen fogalom Magyarországon sem az ifjúsági munka. Meghatározása, azonban sokrétűsége okán nem egyszerű. Néhány ismertető jegye azonban, minden tézisben megtalálható.

Nem formális, fejlesztő célú, összetett, célcsoportja minden fiatal. Lehet, projektszerűen, és folyamatosan, állandó és változó helyszínen, közösségi terekben, és rendezvényeken egyaránt. Az ifjúsági irodák az ifjúsági munka céljára létrehozott intézmények. Ideális esetben ez egy állandó hely.

Magyarország több évtizedes lemaradásban van az ifjúsági munka területén. Nem szakemberek képzettsége és tapasztalata, inkább a döntéshozók, és az átlagpolgár szintjén. Egy öregedő társadalomban, egyre kevésbé akarnak a fiatalokkal törődni, sajnálkozni persze tudnak, hogy nincs elég utód. Sajnos sok helyen még mindig bársonyszékből próbálják kitalálni, fiatalnak nem mondható, és velük nem nagyon találkozó emberek, hogy mi kell a fiataloknak. Ez a módszer soha nem működött. Ma sem működik. Nem kitalálni, hanem kérdezni kell. Vannak az országban olyan tapasztalt szakemberek, akik napi kapcsolatban vannak fiatalokkal.  Szülők, tanárok, nevelők, óvónők, pszichológusok, szociológusok, stb. Legtöbbet azonban az ifjúsági szakemberek foglalkoznak fiatalokkal.  Ők a felsoroltak közül kicsit mindegyik szerepet betöltik. ..

Példaként, egy tanár legtöbbször addig kerül interakcióba az ifjú generáció tagjaival, míg megtartja az óráit, esetleg, ellátja osztályfőnöki teendőit. A legtöbb ember csupán a feladata idejére, alig néhány percre, esetleg órára kapcsolódik fiatalokhoz hetente. A legtöbb szülőnek csupán a saját gyermekére van ideje, arra is alig. Az érthető elfogultságról nem is szólva. Nyilván, minden szülő zsenit akar, vagy annak látja a sajátját, és a maga ideálját kényszeríti a gyermekére, de nem biztos, hogy ezzel jót tesz az ifjúnak.  Egy ifjúsági szakember naponta több órát dolgozik fiatalokkal. Igen fontos szerepet játszik az egyén szocializációjában. Igyekszik a legtöbbet kihozni az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelően. Nem elfogult, és nem egy versenyistálló menedzsere. Igyekszik objektíven közelíteni, a fiatalt az adott társadalom által elfogadott, és az általános emberi normákhoz. Mindezt azzal a céllal, hogy hasznos, és aktív tagja legyen a jövő társadalmának a fiatal. Sokrétű, szaktudása, és tapasztalata segíti ebben. ..

Az ifjúsági irodák olyan helyek, melyek védett környezetben biztosítanak lehetőséget olyan tevékenységek kipróbálására, melyre a fiataloknak szüksége, van, és érdeklődésüket lefedi. Ezek a tevékenységek, irodánként változóak, nagyban függ, az adott környezettől, és az ott dolgozó szakemberek lehetőségeitől. Általánosságban megjegyezhető, hogy a fejlesztő foglalkozások, zene, tánc, képzőművészet, média, sport, nyelv, szinte minden ilyen közösségi térben jelen van. Már ezek a szavak is sokrétű tevékenységet jeleznek. Az iskolán kívüli szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget nyújtó helyek fontosak, a közösségi együttélés normáinak elsajátítása céljából. Az oktatási intézmények kötöttsége itt nem jellemző, sőt. Az egyes foglalkozások nem formális módszerekkel folynak. A lazább otthonos környezetben mindenki jól érzi magát, és könnyebben megnyílik. Olyan fiatalok is, akik családi gondokkal küzdenek, inspiráló, fiatalos, mégis biztonságos helyen lehetnek. Az a törekvés, hogy az iskola legyen a közösségi tér, már gondolati síkon nem egyezik a fiatalok elképzeléseivel. Az iskola a tanulás helyszíne, kvázi munkahelye a diákoknak, és valós, az oktatóknak. Nem akarják az egész napjukat az iskolában tölteni, még akkor sem, ha otthon sincs minden rendben. Kell tehát egy hely, ahol szabadon lehetnek, az együttélés alapvető szabályait , és a hely normáit betartva. ..

Minél több szolgáltatást nyújt az adott közösségi tér, annál sokrétűbb feladatot kell ellátniuk a szakembereknek. Legtöbbször olyan munkatársak dolgoznak együtt, akik több feladatot képesek egyszerre ellátni.  Be tudnak segíteni egymás feladataiba.  Elmondható, hogy egy, esetleg két szakember nem mindig elég egy ifjúsági irodába.  Kisebb településen megoldható kisebb létszámmal, de egy városban, megyeszékhelyen már tevékenységi körtől és a lakosság számától függően 4 – 10 fős stáb is szükséges lehet. Figyelembe véve, hogy a tanárihoz hasonlóan, az ifjúsági szakmán belül is vannak különböző szakterületek, ez nem is tűnik soknak. Az ifjúsági irodákban lehetőség van egyéni foglalkozásokra is, így, arra az időre kiesik az a munkatárs a többi feladatból. Ha kevesen vannak, ez a szolgáltatási rész kimaradhat, pedig fontos az egyéni fejlesztés szempontjából.

Látható tehát, hogy mint minden olyan munka mely emberekkel foglalkozik igen megterhelő, és felelősségteljes. Látszólag könnyű, hiszen „csak játszani kell a gyerekekkel”, ez azonban nem így van. Aki szülő, tudja, hogy a játék nemcsak játék, ugyanakkor a saját gyermekkel foglalkozni teljesen más, mint több fiatallal egyszerre. Sokszor be kell pótolni olyan dolgokat, melyeket a szülők, nem akartak, vagy nem tudtak átadni gyermeküknek. A fiatal tini, pedig a hiányosságok miatt küzd gondokkal. Ezek orvoslásához szakember kell. Sokszor küldik pszichológushoz a fiatalt, pedig neki csak törődés kell, és egy szerető biztonságos közeg, ahol jól érzi magát. A meghitt családi légkört nem lehet teljesen pótolni, de enyhíteni a hiányát lehet.  Sokszor nem anyagi, hanem emberi okok vannak a háttérben, és a látszólag átlagos boldog család, bizony nem is olyan boldog. Sokszor ez nem is tudatosul, vagy csak nagyon későn. E gy ifjúsági iroda azonban nemcsak a problémák megoldásában segíthet, akkor jó, ha minden rendben van, hiszen fejlesztő funkciója is van…

Az ifjúsági irodák tevékenységében rendszeresen megjelennek a projektek, pályázatok. Legtöbb ifjúsági iroda rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal különböző projektek megvalósítása által. Ezek legtöbbször EU forrásokból valósulnak meg nyertes pályázatok útján. Az ifjúsági irodák munkatársai tehát nemcsak játékkal töltik idejüket, hanem forrásteremtéssel is. Még ha gazdálkodását segíti egy önkormányzat, akkor is szükségesek a pályázatok. Ezek a projektek szintén jó lehetőséget teremtenek a fiataloknak is…..

Az ifjúsági iroda vezetői legtöbbször tapasztalt szakemberek. Ennek a szakmának is van egy életpáyla modellje, mely szükségszerűen kialakul egyéni szinten. Sokszor kortárs segítőként kezdi fiatalon, majd ahogy idősebbé, tapasztaltabbá válik, úgy lesz egyre inkább háttérfeladatot ellátó szakember. Egy ifjúsági irodában vezető pozíciót, a legtapasztaltabb szakembernek kell ellátnia. A „nagy öregek”(akik nem minden esetben öregek) a legalkalmasabbak erre a feladatra, ugyanis van elég szakmai, és sokszor vezetői tapasztalatuk is. Tudják segíteni, fejleszteni fiatalabb kollégáikat. Egy ifjúsági szakember ugyanakkor nem szakadhat el a fiataloktól, még intézményvezetőként sem. Ha megtenné, nem tudná többé ellátni a feladatát. …

Az előadásom, mint a sok folytatásra utaló három pontból is kitűnik a bekezdések végén, hosszabb, mint e cikk tartalma. Az egyén szocializációja során igen fontos szerepe van az ifjúsági irodáknak, mint közösségi tereknek. Ám nemcsak a fiataloknak szolgáltathatnak, hanem tanároknak, civileknek, szülőknek, intézményeknek, hatóságoknak is. Sok funkciója van egy ilyen helynek, mégis az emberi oldala talán a legfontosabb. Segíthet a fiatalnak pozitív példát, sőt akár életcélt is találni, függetlenül attól, hogy milyen családi, vagy anyagi háttérrel rendelkezik.  Egy fiatal, aki betér, és igénybe veszi a szolgáltatásokat, akarva, akaratlanul fejlődik, biztonságos térben van. Közösségre, barátokra lel. Ebből is látszik, hogy a pénz nem minden, mégis szükséges egy ifjúsági iroda fenntartásához.  Erről lesz szó a cikksorozat következő részében.

Akit bővebben érdekel a téma, és az előadás, keressen az elérhetőségeimen!

The post Ifjúsági irodák fontossága a szocializáció folyamatában appeared first on VBstudioZ.com.

Legutóbb áttekintettük az egyszerűbb ifjúsági szervezetek kommunikációs tevékenységeit. Most a bonyolultabb több tevékenységet végző szervezetek kommunikációjával foglalkozunk. Az alapok ugyanazok, mint az egyszerűbb esetekben, de a több tevékenység miatt nagyobb odafigyelést igényel. Egy klasszikus ifjúsági iroda a legjobb példa ilyen szervezetre.

 
Az ifjúsági iroda egyszerre szolgáltat a fiataloknak, a szülőknek, és a tanároknak. Tevékenységének része a tanácsadás, klubtevékenység, felkereső ifjúsági szolgálat. Mindegyik tevékenység más kommunikációs stílust igényel. Másképp kell megfogalmazni a felsorolt célcsoportoknak, és a döntéshozóknak szóló információkat. Szerkezetileg nézve, több szintről beszélhetünk. Az egyes szolgáltatások szintje, majd szolgáltatások csoportjai, és az iroda egésze. A szervezeti struktúra is hasonló, a kommunikációs mix pedig erre épül.
A fiatalok esetében, figyelembe kell venni az egyéni érdeklődési kört, esetlegesen tartozik-e valamely szubkultúrát kedvelő csoporthoz, ennek megfelelő nyelvezetet használva tudjuk bevonni őt a tevékenységekbe. Az ifjak először a programokra érkeznek, később már, általában egyénekhez kötődnek, xy-t keresik, ha betérnek az épületbe, és nem csak úgy valakit. A klub jellegű szolgáltatások kommunikációja nagyon hasonló az egyszerűbb szervezetekéhez, azzal a különbséggel, hogy a többi szolgáltatással összefüggő mixben helyezkedik el.
Szülők és tanárok esetében az aktualitások, tanácsadás, lehetnek a kommunikáció legfőbb témái. Az egyes szolgáltatások iránti igény felkeltése, és szinten tartása. Figyelembe kell venni a célcsoport, prioritásait. Ha tudjuk, nekik mi a fontos, akkor ennek megfelelően alakíthatjuk, a közlendőnket. Intézmények esetében a szakmaiságot mindenképpen ki kell emelni, nem sértve a pedagógus önérzetet. Belső kommunikáció a szervezeti struktúra szerint alakul. Az irodavezető, és az egységek vezetői képezik a felső szintet. Ezután az alegységek vezetői (pl: klubvezetők) következnek, majd a többiek. ifjúsági szakmában, a többirányú információ áramlás a leghatékonyabb. Ki kell tehát építeni vertikális, és horizontális vonalakat is.
A döntéshozókkal történő kommunikáció ebben az esetben is a vezetőség feladata. A komplex szolgáltatásnál azonban már nehezebb rávilágítani az egyes részek fontosságára. Ilyenkor fontos kiemelni az összefüggéseket, a részek közti kapcsolódási pontokat. A komplexitást a tudatosan egymásra épülő, és egymást kiegészítő elemek adják. A jó döntéshozók rendelkeznek megfelelő ifjúsági stratégiával, amibe egy ilyen sokrétű szolgáltatáscsomag nagyon jól beilleszthető. Ha ismerjük ezt a tervet, akkor, ki tudjuk emelni a saját tevékenységekből, a legjobban illeszkedőt. Sajnos több településen egyáltalán nem foglalkoznak az ifjúsággal, és nem is értik miért lényeges ez. Ebben az esetben az alapoknál célszerű kezdeni. Ehhez nagy felkészültségű szakemberre van szükség. Összességében egy nagyobb ifjúsági iroda kommunikációja többszintű, és éppen annyira összetett, amennyire a szervezet tevékenysége. Hamarosan részleteiben is áttekintünk néhány fogást, ami hatékonyabbá teheti a az ifjúsági szakember munkáját.

The post Ifjúsági kommunikáció áttekintés- nagyobb szervezetek appeared first on VBstudioZ.com.

Kezdjük az elején! Mit is akarunk kommunikálni, és hogyan? A fiatalokkal foglalkozó szakemberek nagyon széles területen ténykednek. Vannak, akik inkább az egészségügyhöz kapcsolhatók, és olyanok is, akik a sporthoz, vagy kultúrához Mégis mind, az ifjúsági szakmában ténykednek. Ennek a szakmának is vannak tehát speciális területei. Gondoljunk csak az előadó művészetre, vagy a drog prevencióra. Két teljesen különböző szegmens, mégis szerepelhet egy kommunikációs mixben.

 
Ezt a széles spektrumot nem feltétlenül egy szervezeten belül kell kezelni. Az ifjúsági szervezetek általában specializálódnak egy-egy területre, ami nagyban segíti a kommunikációt. Ez azért is lehet jó megoldás, mert mindenki számára egyértelmű. Igen ám, de vannak esetek, amikor egy komplex szolgáltatást nyújtó intézmény születik. Például, egyszerre foglalkozik, zenével, tánccal, sporttal, médiával, tanácsadással, ismeret átadással. Ilyenkor nemcsak a tevékenység sokfélesége állítja kihívások elé az ott dolgozókat, de kommunikálni is nehezebb. természetesen erre is van megoldás.
Előbb azonban tekintsük át az egyszerűbb esetet. Megjegyzem, ez sem kétmondatos téma. A leggyakoribb ifjúsági szervezetnek egy tánc, vagy sportklub tekinthető. Kommunikáció szempontjából, a sporttal van a legkevesebb gond, hiszen egy labdarúgással foglalkozó egyesületről nem kell sokat magyarázni. Egy ilyen helyen, fociznak, és erősítő, kondicionáló edzéseket végeznek a fiatalok. Milyen kommunikációs feladatok lehetnek ebben az esetben?
Egyrészt, kell egy csapat. Tehát, a toborzáshoz egy kampányt kell lebonyolítani. Ez általános tevékenység, mert az utánpótlás fontos. Ez a külső kommunikáció igen fontos része, nélküle ugyanis egy idő után, nem lenne csapat. Ide tartozik még az események, jelen esetben meccsek, csapatépítő alkalmak, és az eredmények publikálása. A szülőket is informálni kell a klub eseményeiről. Ők a két kommunikációs terület között helyezkednek el, hiszen a klub belső életéből is kapnak információt, de nem annyit, és nem úgy mint a fiatalok. A belső kommunikáció, ahogyan más szervezetek, cégek esetében is, a munkatársak közti információ csere szerkezete. A vezetőség és a beosztottak közötti csatorna kiépítése is lényeges. Szerves része a belső kommunikációnak, a szolgáltatásokat igénybe vevő fiatalok, és a szervezet munkatársai közötti viszonyrendszer is. A sportág szakkifejezéseit meg kell ismertetni az újoncokkal, hogy értsék, mit mond az edző, és miről folyik a társalgás az öltözőben.
Térjünk kicsit vissza a külső kommunikációra! Ugyanis, fontos része a döntéshozókkal történő kapcsolattartás. Ez természetesen a vezetőség feladata, és nem mindenki vesz részt benne, ám a működtetés szempontjából nagyon fontos. Jelen példában, nem túl bonyolult feladat megértetni a település vezetőségével, a tevékenység fontosságát, egészséges fiatalok, jó munkaerővé válnak, ami adóbevételt jelenthet. A tehetségek kinevelése pedig öregbíti a helység hírnevét. Ezek bárki számára érthető erős érvek, ám szűkös költségvetés esetében így is kemény tárgyalásokra lehet számítani. Ilyen egy „egyszerű” kommunikációs térkép, természetesen még sok dolgot lehetne részletezni, de jelen cikknek csupán az áttekintés a célja. Feltehetnénk a kérdést, hogy ha az egyszerűbb eset az ifjúsági kommunikáció esetében is  ilyen sokrétű, akkor milyen a bonyolult? Erről lesz szó legközelebb.

The post Ifjúsági kommunikáció áttekintés-kisebb szervezetek appeared first on VBstudioZ.com.