Újabb mini sorozatot indítok ifjúságszakmai témában. Ezúttal, a közösségi tereket vizsgálom. Erről, a D2 alapításának hetedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia felvezető előadásában már részben beszéltem. Úgy érzem, hogy fontos bővebben szólni az ifjúsági irodákról. Az elmúlt évtizedekben sokféle ifjúsági térhez volt közöm, illetve, többféle megvalósítást tanulmányoztam, vagy segítettem. Ezeket a személyes tapasztalatokat, és megfigyeléseket összegzem néhány fejezetben. Nagyon fontosnak tartom az ilyen terek létezését, rendkívüli szerepük van a szocializációban. Minden településen lennie kell egy olyan biztonságos térnek, ahol a fiatalok szakemberek segítségével fejleszthetik magukat, és hasznosan tölthetik az idejüket. Ebben a bevezetőben, néhány szóban áttekintjük, a főbb jellemzőket, melyeket később részletesebben vizsgálunk.
Mondhatnánk, hogy ott az iskola, de egész napos oktatás után, a diákok többsége nem akar az iskolában maradni estig. Azon kívül, az iskolában csak az adott intézmény tanulóival lehet találkozni, barátkozni. Az ifjúsági irodákban, közösségi terekben, több oktatási intézményből érkező fiatalokkal találkozunk. Jó esetben, az sem számít, ki milyen háttérrel rendelkezik. A különbségek elmosódnak. Sok múlik a szakembereken, akiknek tapasztalata és szaktudása megfelelő. Mielőtt erre rátérek, még egy kicsit a szervezeti jellemzőkről essen néhány szó.
Minden településen másra van szükség, ezért, az adott sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani az ilyen tereket. Teljesen más, egy kisebb település, mint egy nagyváros. Mások az igények, és a lehetőségek is. Falvakban valószínű, kevesebb szolgáltatást kell nyújtani, mint a megyeszékhelyeken. Az eltérő igények azt jelentik, hogy teljesen nem lehet egységesíteni, mégis módszertanilag fontos az egységes szakmai alap. Mások az infrastrukturális, és személyi követelmények, még két hasonló településen is. Erről részletesen a sorozat későbbi részben lesz szó.
Szakemberekre mindenképpen szükség van. Mégpedig speciális szaktudással, tapasztalattal kell rendelkezniük. Nem elég rányomni az egyik helyi tanárra, vagy könyvtárosra ezeket a feladatokat. A szaktudáson kívül, a személyiség is meghatározó lehet. Sok szempontot kell figyelembe venni, hogy a megfelelő munkatársat válasszuk az adott helyen a feladatra. A humán jellemzőkről is egy külön fejezetben esik majd szó.
Az intézmény menedzselése igen sokrétű feladat. Nagy eltérések tapasztalhatók annak függvényében, hogy milyen szervezeti rendszerben működtetik. Lehet önálló intézmény, vagy nagyobb szervezet kisebb egysége. Mindegyiknek megvan az előnye, és a hátránya is. A tevékenység is meghatározó, menedzsment szempontból, hiszen a kitűzött célokat mindenki másképp éri el. Erről a cikksorozat utolsó részében tapasztalatokat megosztani.
Hamarosan érkezik a sorozat második része. Addig is, akit érdekel, tanácsot kérne, keressen az elérhetőségeimen!
