Ebben a cikkben ahhoz nyújtok segítséget, hogy a szélsőségeket elkerülve korrekten, tudatosan válogassunk az információk között. Volt már szó többször is a hírek értelmezéséről. Azonban az utóbbi években megfigyeltem, hogy egyre kevesebben gondolkodnak el a hírek tartalmán. Feltétel nélkül elfogadják, ami beilleszthető a saját világképükbe vagy egyezik azzal.  Ami ellentétes vele, azt egyből kamunak ítélik. Ez magasan, és alacsonyan iskolázottak esetében egyaránt igaz Ez szélsőséges szelekció, és nem nevezhető tudatosnak. Az információ, kötelező ellenőrzéséről, még nem is szóltam.

Ismerem a média működését, több évtizede foglalkozom az oktatásával is. E cikk letölthető mellékletében, a tudatos médiafogyasztáshoz szükséges információkat gyűjtöttem egybe.  A médiaképzéseken, az első tananyagok között találjuk az információ értelmezését, szelekcióját. Régebben ezt szinte minden általános iskolában oktatták, bő másfél évtizede már nem szerepel a tantervben. Hogyan szelektál egy újságíró? Hírértékek alapján.  Honnan származik az információ? Kiket érint? Kivel történt, Hol történt? Van-e társadalmi hatása? Mennyire drámai? Itt nem a véres gyilkosságokra kell gondolni, drámai lehet egy hirtelen bekövetkező dolog is.  Földrajzi közelséget, a várható következményeket is figyelembe kell venni. Az is fontos kérdés, beilleszthető-e egy folyamatba? Teljesen más értelmet nyer egy információ, ha az előzményekkel együtt közöljük, mintha csak önmagában jelenik meg. Sokszor nem kell külön részletezni, mert már van ismerete a médiafogyasztónak a szereplőkről, eseményről. Az olvasó, néző, maga be tudja illeszteni a folyamatba az új információt.  Legtöbbször azonban közölni kell minden részletet az érthetőség kedvéért.

Egy ideális világban minden szerkesztőség a lehető legobjektívebben, tényszerűen közölné a híreket. Ilyen világ sajnos nincs, ezért az egyénnek kell józan eszét használnia. A média világában ugyanis ma már minden ideológiának külön csatornája van, és vérmérséklettől függően toleráns a többivel. Mondanom sem kell, hogy tudatos médiafogyasztók, nem állnak be egyik sorba sem. A korrekt információ akkor áll rendelkezésünkre, ha mi is jelen vagyunk az adott eseményen, vagy több forrásból informálódunk.

Ezzel elérkeztünk a másik fontos ismerethez, amit a médiaképzéseken, az első órán megtanítanak. Az információt legalább három különböző forrásból ellenőrzünk. Igen három, és különböző forrásról van szó. Ez azt jelenti, hogy a mi világnézetünkkel ellentétes forrást is meg kell néznünk, mégpedig félretéve kicsit a meggyőződésünket. Erről még lesz szó, most a forrásokat vizsgáljuk.

Léteznek ugyanis látszólag elkülönülő hírszolgáltatók, ha a tulajdonosi kört is figyelembe vesszük, már kiderül a turpisság.  Itt már megkérdőjelezhető a tényleges különbözőség. A háttér vizsgálata, tehát nagyon fontos minden értelemben. Előfordul, hogy az adott információ manipulatív jellegű. Akár a fogyasztót, akár az ellentétes oldalt akarják befolyásolni, ezt csak akkor vesszük észre időben, ha kellő távolságról szemléljük a forrásokat. Az is sokat segít, ha elővesszük a józan eszünket. Az esetek jelentős részében ez teljesen elegendő.

Ugyanakkor, nem minden kamu, ami annak látszik, és nem minden forrás hiteles, amit annak hiszünk. A kamu nem attól lesz hamis, mert ellentétes oldalon állók közül valaki rámondja. A hamis hír, ténylegesen hamis információkból áll. Úgy is mondhatnám, hogy minden tényt nélkülöz. Ez azonban csak részben igaz. Valójában van valamilyen igazságtartalma, ezért megtévesztő.  Attól, hogy nagyobb hírcsatorna közöl valamit, lehet benne ferdítés a saját érdekei szerint. Ugyanez fordítva is igaz. Léteznek olyan kisebb források, melyek bizonyos körök szerint nem közölnek igazat. Ha jobban megvizsgáljuk ezeket, a forrásokat, kiderülhet, hogy az állítás nem valós. A tanulság, hogy minden hírt egyesével kell értékelnünk.

Az tudatos médiafogyasztás feltétele, hogy mi magunk is el tudjunk vonatkoztatni saját ideológiai korlátainktól.  Igen, ezek korlátoznak bennünket, főleg, ha gondolkodás nélkül megkérdőjelezünk más szemszögből közölt információkat.  Lehet saját meggyőződésünk, de figyelembe kell vennünk, hogy mások szempontja is lehet ugyanolyan valós, mint a sajátunk.  Ha így teszünk, már nem fogunk mindent gondolkodás nélkül elfogadni.  Tudatossá válunk. Azt se feledjük, hogy attól, hogy egy megmondóember, véleményvezér, “influencer” állít valamit, még egyáltalán nem válik automatikusan igazzá.

Tehát a legfontosabb az információ ellenőrzése legalább három különböző forrásból. Rendkívül fontos a szelektálás. A forrásoké is. Léteznek olyan internetes felületek, melyek esetében, rögtön tudható, hogy az ott található tartalmat fenntartásokkal kell fogadnunk. A tudatos médiafogyasztáshoz szükséges néhány fontosabb információt, letölthető pdf mellékletben összegeztem.  A téma folytatódik hamarosan.

The post Igaz, vagy hamis? Az információ értelmezése appeared first on VBstudioZ.com.

Ahogy ígértem, a felsővezetők után lejjebb lépünk a ranglétrán. A középvezetők helyzete ugyanis kissé bonyolultabb kommunikációs szempontból, mint a nagyobb felelősséggel bíró feletteseiké. Nekik ugyanis három szinten kell megoldani a helyes közlésfolyamatot. Egyszerre kell felfelé, lefelé, és horizontálisan kommunikálni. A módok, ugyanakkor megegyeznek a már tárgyaltakkal.

Ők az egyik ütközőpont az alsóbb beosztottak, és a vezetőség között. Mivel ők is vezetők, ezért nekik is van felelősségvállalási kötelezettségük. Nem is kicsi.  Ez gondolom a többségnek nem volt újdonság, hiszen józan ésszel ki lehet következtetni. Tudatosulni, azonban nehezen tudatosulnak ezek az egyértelmű tények. Főképp, ha nem ebben a pozícióban dolgozik épp az ember. Ekkor hajlamos ugyanis elfeledkezni, hogy ezen a szinten sokszor szó szerint tolmácsolni kell, hogy az információ maradéktalanul eljusson mindenkihez. Van egyfajta szűrő szerepük is a középvezetőknek. Ha ezt a feladatot jól látják el, akkor minden megy a maga útján, senkinek sem kell felesleges információkkal foglalkoznia,és megkap minden szükségest, ami a munkájához kell. Ugyanakkor egy középvezetőnek érdekképviseleti szervként is működnie kell. Részben a cég és a felsővezetés érdekeit a dolgozók felé, másrészt a többi dolgozó érdekeit a magasabb pozíciók felé. Nem elég tehát, ha csak a saját előmenetelével foglalkozik.

A gondok akkor kezdődnek, ha középvezetőnk elkezdi magát fontosabbnak érezni a ténylegesnél, vagy épp feleslegesnek tart a szereppel járó feladatokat. Ekkor következnek be a felesleges információ áramlások, vagy épp információs szakadékok jönnek létre. Ezek hol megakasztják a rendszert, hol lassítják azt, rabolva mások idejét. Lényeges tehát, hogy középvezetőként ambícióinkat, kritikánkat, ellenérzéseinket félretéve a pozíciónknak megfelelően megfelelően vegyünk részt a közlésfolyamatban. Nem mindegy hogyan fordítunk az egyes pozíciók között, és hogyan reagálunk egyes történésekre. Például a “főnök minden előtt” nem jó stratégia. Minderről azonban részletesen szó lesz a következőkben.

The post Vezetői kommunikáció- középvezetők appeared first on VBstudioZ.com.

Már volt szó a szervezeti kommunikáció kapcsán az egyes szerepekről, és azok kommunikációban betöltött helyéről. Most az egyes szinteket tekintjük át. Mivel a szervezet fennmaradása alapvetően közös feladat végrehajtáson múlik, nehéz szétválasztani a felelősséget, Ám a főbb döntéseket a vezetés hozza meg ezért az ő kommunikációjuk a legfontosabb. Itt a külső, és a belső kommunikáció egyaránt szóba kerül. A vezetésnek több rétege lehet.

Kisebb szervezetek esetében a felső, és középvezetés összemosódik. nagyobbaknál már sok lépcsőn kell végighaladnia az információnak. Az egyszerűség kedvéért, a felsővezetőktől haladunk lefelé a szervezeti struktúrában.

 Tehát a felsővezetők. Ők hozzák meg a végső döntéseket, valamint vállalják a legnagyobb felelősséget. Rajtuk múlik, hogyan végzik a feladatukat a többiek, és milyen a szervezet külső megítélése. Fokozottan kell ügyelniük a kommunikációra, legyen az szóbeli, vagy más formában.  Kezdjük a szervezeten belüli folyamatokkal. kisebb cégek esetében nincs nagy gond, hamar eljut az információ a legalsóbb szintekre is. A visszajelzések, javaslatok is könnyedén eljutnak a vezetőkhöz. Nagyobb szervezeteknél más sok szintet kell ugrani a létra aljáig és vissza. Itt már keményebb feladat a helyes kommunikáció, de nem vészesen nehéz.

A titok az egyértelműségben, és egyszerűségben rejlik. Ha korrekten fogalmazzuk meg a közlendőnket, mindenki számára érthető lesz. Felejtsük el a bonyolult rendszereket! A bonyolultság több hibalehetőséget hordoz magában.

 Sok felsővezető szeret reprezentálni, azaz hangsúlyozni a szervezetben betöltött szerepét. Ez bizonyos esetekben jól jöhet, de a mindennapi kommunikációban feleslegesen bonyolulttá tehet a közlést, vagy a visszajelzések korrekt fogadását. A ranglétra tetején, célszerű a lehető legkorrektebb viselkedés, és kommunikáció. nem kell feltétlenül mindenkinek szeretnie a vezért, de nem baj, ha legalább korrektnek fogadják el a személyét. Nincs rosszabb az olyan öntelt felsővezetőnél, aki csak a saját pozíciójával foglalkozik, és csak a profit lebeg a szeme előtt. A legfelső polcon ülve fontos, hogy a lehető leghatékonyabb működést érjük el a szervezet egészében. Nem kell minden apró dologról tudni, viszont minden terület lényeges történéseivel tisztában kell lenni.

Nemzetközi cégek esetében meg van határozva a munkahelyi kommunikáció nyelve, ami általában angol, vagy az alapító ország nyelve. Egy német cég, vagy szervezet esetében a német és az angol az elsődleges. Ha a szakterülethez kapcsolódik egy nyelv, például a főzéshez a francia, akkor ez is kötelező lehet. legtöbb esetben azonban legalább egyik ismerete az alapvető.

Ha a szervezetben alacsony az idegen anyanyelvűek száma, előfordulhat, hogy a munkatársak anyanyelvűkön beszélnek. Ekkor általános szabály, hogy ha csatlakozik a beszélgetéshez a más anyanyelvű kolléga a társalgás a munkanyelven folyik tovább. A megbeszélések minden esetben a munkanyelven történnek. Ugyanígy történik a projektek esetében is. Mindezt a korrektség, és a hatékonyság érdekében. Ennyit bevezetőnek következzenek a részéletek!

The post Vezetői kommunikáció első rész appeared first on VBstudioZ.com.

A megoldás. Érdekes ez a szó nyelvészeti szempontból is, de most nem ez lesz a fő irány. Inkább a tartalmi jelentését járjuk körbe.  Bakikról, hibákról már volt szó, nem is oly régen. Akkor említettem, hogy jobban szeretem az építő dolgokat, és a megoldásra törekvő folyamatokat. A megoldás pedig akkor jó, ha előre viszi az ügyeket, és mindenki jól jár a végén. Legyen szó, marketingről, kommunikációról, vagy az egyszerűnek tűnő hétköznapokról.

Az már egy másik kérdés, hogy ki mivel jár jól, és amit most jónak érez, azt húsz év múlva is annak tartja-e. Ebbe most ne menjünk bele. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy általában mi okozhatja a folyton ismétlődő problémákat? Egyszer már valaki rájött a helyes útra, mégis évek múlva mások ugyanabba a hibába esnek, akár hasonló körülmények között. A megoldás pedig nagyon hasonló lesz. Miért kell mindig újra és újra feltalálni a spanyol viaszt? Gondolom sokakban felmerült már ez a kérdés. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem tanulunk a múlt hibáiból. Hiába van leírva, ha nem olvassuk el, és nem tanuljuk meg a hiba elhárításának módját.

Sokan utálják a történelmet, pedig ez az a tantárgy, ahol le van írva minden hiba, és annak a jó, és rossz kezelése is. Ám a megértéshez nem elég bemagolni neveket eseményeket, évszámokat. Erre bárki képes néhány csésze tea, kávé, társaságában pár nap alatt. Ettől azonban nem fogja megérteni a lényeget. Azt meg pláne nem, hogy mi szüksége van erre? Ha csak az biflázásig jutunk, akkor csak a memóriánkat tartjuk edzésben,ami nagyon hasznos ugyan, de lényeg megtalálásához nagyon kevés. Az ok-okozat összefüggéseit kell megtanulnunk történelemből. Ha ezt tesszük, akkor már kevesebb hibát fogunk elkövetni, ha magas pozícióba kerülve alkalmazzuk a tanultakat.  Nem kell azonban állami vezetőnek lenni, ahhoz, hogy gyakorlatba ültessük a régiek tapasztalatát.

A nagy államférfiak hibáit, rossz, vagy éppen jó döntéseit egyszerűsítve a hétköznapi életben is alkalmazhatjuk. Minden magasabb vezetői mozzanat átültethető a hétköznapok szintjére. A struktúra, a vezérelv a lényeges. Az áru, vagy személyek eljuttatása egyik városból a másikba nagyon hasonló a gyermekek iskolába, óvodába szállításához. Egy háztartás kicsiben olyan mint egy vállalat. Mindkét helyen hasonló szervezési feladatok vannak. Meg kell szervezni a humánerőforrást az adott feladathoz. A séma tehát hasonló.

Mégis hogy lesz ebből megoldás? Például mintakövetéssel, vagy a józan ész használatával.  Hányszor döbbenünk rá olvasva mások rossz döntéseiről akár történelem órán akár újságban, hogy “ha elővette volna a józan paraszti eszét” megúszta volna, sikerült volna stb.  Bizony, sokan elfelejtik, hogy azért van a fejük a nyakukon, hogy használják..A józan ész azt is feltételezi, hogy nem ragaszkodunk a végletekig egy bizonyos ideológiához. Sok esetben ez okozza a rossz döntéseket. Aki csak egy érvrendszert képes követni, alkalmatlan vezetőnek. Nem lesz képes ugyanis felismerni,  a jó lehetőséget, ha az ellentétes az általa követett ideológiával. Tulajdonképpen ez egyfajta beszűkült gondolkodásmód, ami romboló hatással van az egyénre, és a közösségre egyaránt. A megoldáshoz tehát a rugalmasság is hozzátartozik.

Összefoglalva, a megoldáshoz általánosságban a példák, összefüggések ismerete, minták alkalmazása,  rugalmasság, és a józan ész használata együttesen kell. Nem könnyű megtenni, kellő nyitottsággal azonban sikerülhet. Valamire azonban még mindig szükségünk van a jó döntéshez. Ez nem más mint a legteljesebb mértékű tájékozottság. A következős részben erről lesz szó.

The post A megoldás módja appeared first on VBstudioZ.com.

Legutóbb a felkészülés alapjait vettük át, és kitértünk a közlő által végzendő felkészülési feladatokra. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mi a teendőnk fogadóként. A hétköznapi életben általában fogadók vagyunk. Információval árasztanak el bennünket a rádióból, televízióból, internetről, vagy akár az utcáról érkező ingerek.  A hatalmas mennyiség, erős szelekciót igényel. Rengeteg bizonytalan és sok ellenőrzött forrásból származik. Még az ellenőrzötteket is erősen szelektálni kell.

Az újságíróknak azt tanítják, hogy az információkat legalább három különböző helyről kell ellenőrizni. Ez a módszer minden embernek hasznos, hiszen így a haszontalan fals információk hamar kipotyognak. Ami érdektelen nem visz előre, azzal nem érdemes foglalkozni. Remekül alkalmazható reklámok, üzleti ajánlatok, de akár televízió műsorok, szabadidős programok kiválasztásánál is hasznos.  Ha valamelyik információforrás nem hiteles, akkor nem jut át a rostán, és a továbbiakban nem élvez prioritást. A hatalmas információ folyam jórészt haszontalan, de ha jól szűrünk megtalálhatjuk a lényeget.

A felkészülés tehát a szűréssel kezdődik, ha ezt megtesszük, akkor már nem reagálunk felesleges ingerekre.  Az információszerzés és válogatás után következik, a befogadás, majd a reakció. Célszerű néhány sablont készíteni, amit később bármikor alkalmazhatunk, ha azonos válaszreakcióra van szükség. A mintákat át is alakíthatjuk a helyzetnek megfelelően. Így könnyebben kommunikálhatunk. Nem minden közlésre kell reagálnunk. Van, amikor elég, ha szimpla befogadók vagyunk. Például egy plakát látványa esetén nem hívjuk fel a gyártót, hogy elmondjuk, mennyire tetszik, vagy mennyire jó a termék, amit reklámoz. A felkészülés része saját magunk fejlesztése, és nyitottá tétele. Sok információt csak kellő nyitottsággal tudunk helyesen értelmezni.

Nem mindegy hogyan reagálunk, célszerű átgondolni a következményeket, hogy ne keletkezzen kárunk.  A legjobb, ha széleskörűen tájékozottak vagyunk, és nem árt, az sem, ha addig művelődünk, míg kellő választékossággal ki nem tudjuk fejezni magunkat. Ez hosszú folyamat, de nagyban megkönnyíti a közlést, és a befogadást is. Most ennyi, hamarosan folytatjuk.

The post Tudatos Kommunikáció – A felkészülés 2 appeared first on VBstudioZ.com.

A kommunikáció alapvetően az adó, és egy fogadó fél között zajlik. Erről már többször volt szó, csakúgy, mint a különböző változatokról.  Ahhoz viszont, hogy eljussunk odáig, hogy kommunikálni tudjunk, erősen javallt a felkészülés.  Tudnunk kell, kinek, mikor, hogyan, közöljünk, vagy éppen szerezzünk információt. Ez sok esetben nem tudatos. Ha például, egy gyerek vizet kér a szüleitől, ösztönösen tudja az előbb említett szempontokat. A tudatos hétköznapi, és szervezeti kommunikációban azonban elengedhetetlen a tudatos felkészülés. Ez részben tanulási folyamat, részben – amennyiben kell – a szükséges eszközök beszerzésének ideje.

Első lépésként válasszuk ketté a folyamatot! Vegyük sorra, mire kell figyelnünk, ha mi közlünk. A legfontosabb, hogy legalább mi tudjuk mit is akarunk valójában. Ehhez át kell gondolnunk, a legfontosabb közlendőket. Ha megvan, szedjük pontokba. ez adja a közlendőnk gerincét.  Következő lépésben kiegészítjük, mintegy érthetővé téve formába öntve az információkat.  A közlendő tehát megvan szépen formálva, most már csak az alanyok kellenek.  Őket már a tartalom által szűkíthetjük. Munkatársaknak, vagy vevőknek szó-e? Esetleg, családtagoknak, vagy ismerősöknek? Ezután már annyi dolgunk, van, hogy finomítsuk az információt, a véglegesített fogadókör számára.

Amit még érdemes figyelembe venni az nem más, mint a kommunikációs zaj. Azaz, mekkora a konkurens kommunikátorok száma? Milyen a kommunikációjuk minősége?  Nekünk ehhez kell alkalmazkodni, hogy eljuttassuk közlendőnket az alanyokhoz. Erős gátló körülmények között, nekünk is erőteljesebb eszközöket kell bevetnünk.  Ezt még sokszor fogjuk tárgyalni. Ennyi volt az első rész. Legközelebb, a fogadó oldalát vizsgáljuk meg.

The post Tudatos Kommunikáció – A felkészülés 1 appeared first on VBstudioZ.com.

Az első részben általánosságban írtam a viselkedés kommunikációban betöltött szerepéről. Nagyon fontos ez a mindennapi életben, hiszen az emberi kapcsolatainkat jelentősen befolyásolja a habitusunk. Az ületi életben azonban, még nagyobb jelentőséggel bír. Lehet hibátlan megjelenésünk, meggyőző szakmai tapasztalatunk, beszédünk is tiszta és érthető, ha egy rossz reakcióval felborítunk mindent amit addig felépítettünk.

Anyagi értelemben óriási különbségek lehetnek, ám szakmai tudás tekintetében egyáltalán nem biztos, hogy így van. Mindkét félnek szüksége van a másikra, ezért mindkét oldalon egyenrangúnak kell tekinteniük egymást. A multi nem éreztetheti azt, hogy ő milyen nagy, a kisvállalkozásnak pedig nem kell megalázkodnia, vagy a szakmai fölényét mutogatnia.
A tárgyalásokon adódhatnak váratlan helyzetek, és előfordulhat, hogy valamelyik fél elveszíti a türelmét. Ekkor jön az a bizonyos kínos csend, és a felek toleranciáján múlik a folytatás. Jó esetben minden megy tovább a maga útján, főleg, ha az utolső fázisban történik a baki. Az eset viszont biztosan megmarad az emlékekben, ami később bármikor előkerülhet, akár indokként, az üzlettől történő elálláskor. Fontos tehát felkészíteni magunkat, és a munkatársakat. A hogyanról a következő részben lesz szó.

The post Viselkedés mint kommunikáció 2 appeared first on VBstudioZ.com.

Sokan olvastak már kivételes esetet hazugságvizsgálót átverő emberekről, csalókról, zseniális bűvészekről. Ők mesterei a kommunikációnak, vagy csupán a megtévesztéshez van jó érzékük?

Mint megállapítottuk, a kommunikáció egyszerre épít minden érzékszervünkre, tehát, ha valaki ezeket be tudja csapni, akkor bizony könnyen megtéveszti az embereket. A jó kommunikáció alapja, hogy tisztában legyünk, a célunkkal, és annak megfelelően cselekedjünk. A csalók esetében a cél, hogy ne vegyük észre a hazugságot, a bűvésznél, a trükköt. Az illúziókeltés azonban, negatív kommunikáció. Nem a javunkat szolgálja, épp ellenkezőleg. A bűvészt azért tekintsük kivételnek, hiszen az ő célja a szórakoztatás, esetleg az elgondolkodtatás, ezek pedig mint egyfajta tanulási folyamat részei pozitívak.

Célja szerint a negatív kommunikáció is lehet pozitív. Általános értelemben a negatív kommunikáció, alatt a célközönséget negatívan érintő, vagy benne negatív érzéseket keltő közlésformát értjük. A már említett példát kiegészítve, ilyenek még a diktatórikus propaganda, negatív motivációs technika, (erről egy másik cikkben olvashatsz majd) lehangoló filmek, fotók zenék.

Azt azért nem állíthatjuk, hogy ez a fajta közlés egyértelműen rossz. A személyiség optimális fejlődéséhez mindkét oldalra szükség van, meg kell élni a rosszat, és a jót is, ahhoz, hogy kezelni tudjuk, de ez már pszichológia. Van, aki akkor tesz a saját élete szempontjából pozitív lépéseket, ha negatívan kommunikálunk vele. Ebben az esetben a pozitív cél érdekében így kell tennünk. Az esetek többségében, azonban, a pozitív közlésforma a jobb megoldás.

“Rendben, de mit tegyek, ha pesszimista természetem van? Ezen nem lehet változtatni.” Ez nem igaz. kellő akaraterővel, és tudatossággal lehet.  Egy általánosan ismert dolog, hogy ha az emberre rámosolyognak, akkor visszamosolyog, és (ha rövid időre is) jobb kedve is lesz. Ezt könnyű kipróbálni. Ha úgy érezzük túl sok negatívum ért bennünket, kezdjünk el mosolyogni! ha ez nem megy könnyen, keressünk valami vicces dolgot.

A másik megoldás, hogy elkezdünk gondolkodni az eset(ek) jó oldaláról. Például a történhetett volna rosszabbul is, ez már (bár kissé pesszimista) jó gondolat lehet. ezt azért is hoztam fel, mert negatív létére( a még rosszabb jut az eszedbe) rávilágít arra, hogy tulajdonképpen szerencsések vagyunk. Van még egy gyors módszer ami viszont eltereli a sötét gondolatokat. Ha azon töprengünk, hogy ha már ebbe a helyzetbe kerültünk, hogyan hozzuk ki belőle a legtöbbet.

Nem mindig könnyű, de megvalósítható. Ráadásul, ha tudatosan a számunkra jó dolgok vannak többségben a közléseink során, megváltozik a hozzáállásunk is. Jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és szépen lassan

The post Tudatos kommunikáció 1. appeared first on VBstudioZ.com.