A megoldás módja

agyA megoldás. Érdekes ez a szó nyelvészeti szempontból is, de most nem ez lesz a fő irány. Inkább a tartalmi jelentését járjuk körbe.  Bakikról, hibákról már volt szó, nem is oly régen. Akkor említettem, hogy jobban szeretem az építő dolgokat, és a megoldásra törekvő folyamatokat. A megoldás pedig akkor jó, ha előre viszi az ügyeket, és mindenki jól jár a végén. Legyen szó, marketingről, kommunikációról, vagy az egyszerűnek tűnő hétköznapokról.

Az már egy másik kérdés, hogy ki mivel jár jól, és amit most jónak érez, azt húsz év múlva is annak tartja-e. Ebbe most ne menjünk bele. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy általában mi okozhatja a folyton ismétlődő problémákat? Egyszer már valaki rájött a helyes útra, mégis évek múlva mások ugyanabba a hibába esnek, akár hasonló körülmények között. A megoldás pedig nagyon hasonló lesz. Miért kell mindig újra és újra feltalálni a spanyol viaszt? Gondolom sokakban felmerült már ez a kérdés. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Nem tanulunk a múlt hibáiból. Hiába van leírva, ha nem olvassuk el, és nem tanuljuk meg a hiba elhárításának módját.

Sokan utálják a történelmet, pedig ez az a tantárgy, ahol le van írva minden hiba, és annak a jó, és rossz kezelése is. Ám a megértéshez nem elég bemagolni neveket eseményeket, évszámokat. Erre bárki képes néhány csésze tea, kávé, társaságában pár nap alatt. Ettől azonban nem fogja megérteni a lényeget. Azt meg pláne nem, hogy mi szüksége van erre? Ha csak az biflázásig jutunk, akkor csak a memóriánkat tartjuk edzésben,ami nagyon hasznos ugyan, de lényeg megtalálásához nagyon kevés. Az ok-okozat összefüggéseit kell megtanulnunk történelemből. Ha ezt tesszük, akkor már kevesebb hibát fogunk elkövetni, ha magas pozícióba kerülve alkalmazzuk a tanultakat.  Nem kell azonban állami vezetőnek lenni, ahhoz, hogy gyakorlatba ültessük a régiek tapasztalatát.

A nagy államférfiak hibáit, rossz, vagy éppen jó döntéseit egyszerűsítve a hétköznapi életben is alkalmazhatjuk. Minden magasabb vezetői mozzanat átültethető a hétköznapok szintjére. A struktúra, a vezérelv a lényeges. Az áru, vagy személyek eljuttatása egyik városból a másikba nagyon hasonló a gyermekek iskolába, óvodába szállításához. Egy háztartás kicsiben olyan mint egy vállalat. Mindkét helyen hasonló szervezési feladatok vannak. Meg kell szervezni a humánerőforrást az adott feladathoz. A séma tehát hasonló.

Mégis hogy lesz ebből megoldás? Például mintakövetéssel, vagy a józan ész használatával.  Hányszor döbbenünk rá olvasva mások rossz döntéseiről akár történelem órán akár újságban, hogy “ha elővette volna a józan paraszti eszét” megúszta volna, sikerült volna stb.  Bizony, sokan elfelejtik, hogy azért van a fejük a nyakukon, hogy használják..A józan ész azt is feltételezi, hogy nem ragaszkodunk a végletekig egy bizonyos ideológiához. Sok esetben ez okozza a rossz döntéseket. Aki csak egy érvrendszert képes követni, alkalmatlan vezetőnek. Nem lesz képes ugyanis felismerni,  a jó lehetőséget, ha az ellentétes az általa követett ideológiával. Tulajdonképpen ez egyfajta beszűkült gondolkodásmód, ami romboló hatással van az egyénre, és a közösségre egyaránt. A megoldáshoz tehát a rugalmasság is hozzátartozik.

Összefoglalva, a megoldáshoz általánosságban a példák, összefüggések ismerete, minták alkalmazása,  rugalmasság, és a józan ész használata együttesen kell. Nem könnyű megtenni, kellő nyitottsággal azonban sikerülhet. Valamire azonban még mindig szükségünk van a jó döntéshez. Ez nem más mint a legteljesebb mértékű tájékozottság. A következős részben erről lesz szó.

A bejegyzés kategóriája: Hírek, Kommunikáció, Marketing
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.