Beszélgetésekben, tréningeken sokszor felmerült már, a hibákból mennyit lehet tanulni. A “hogyan ne tegyünk valamit” valóban hasznos lehet akkor, ha már van kellő ismeretünk abból, hogy mit és hogyan kell tenni, ahhoz, hogy jól működjön. Ellenkező esetben mindig felmerül a kérdés, hogy miért is rossz az adott megoldás ez pedig általában ahhoz vezet, hogy dacból kipróbálják. Éppen ezért én inkább pozitív példákat szeretek felhozni, mert az visz előbbre legtöbbször. Ám vannak olyan gyakran előforduló tipikus esetek, amiről nem lehet hallgatni.
Az egyik igen gyakran előforduló baki, amikor rosszul öltöztetjük fel a mondanivalónkat így teljesen más eredményt hoz, mint amit terveztünk. Ilyen eset például a fals együttműködési ajánlat: “találjuk ki együtt, de majd én megmondom mit terveztem, és hogyan hajtsuk végre.” Ez nem együttműködés, hanem diktátum. Így is értelmezik a leendő partnerek, és inkább hagyják, hogy egyedül dolgozz tovább a terven. Itt kész tervekről van szó, aminek a megvalósításához keresünk partnert. Ha valóban együttműködést akarunk, akkor azt közösen kell kitalálni, tervezni, és végrehajtani. A példabeli esetben inkább megvalósító partnereket kell keresni, akik a terveinket segítenek formába önteni. A két folyamat teljesen más.
Nagyon sok jó tervet láttam már ezen a tipikus hibán összedőlni. Igaz, jó néhány esetben jelen volt az önteltség is, ami megakadályozta a felek valamelyikét, vagy akár mindegyiket a tiszta kommunikációban. Nemcsak a tipikus volta miatt fontosak az ilyen esetek, hanem a nagy fáradtsággal felépített marketingünket is pillanatok alatt tönkreteheti. Hiába van szimpatikus arculatunk, ha ezzel a hibával ellenérzéseket, bizalmatlanságot váltunk ki a másik félből. Ne az elején akarjunk uralkodni a másik felett! Sőt lehetőleg felejtsük el az uralkodás vágyát! Nincs értelme, hiszen előbb utóbb úgyis kiderül, hogy valahol nekünk is kell segítség, és akkor bizony nehéz lesz olyan partnert találnunk, aki szóba áll velünk. Az alázat bizony többre visz bennünket.
Egy másik gyakori történés, amikor, úgy alkotunk, véleményt, hogy nem nézünk utána kellő alapossággal az okoknak. Azaz sokakat megkérdezünk, csak az érintettet nem. Sőt olyannal vádoljuk, amiről ő mit sem tud, vagy nem is érintett. Ha mindezt még nyilvános kommunikációban is megjelenítjük, akkor a lehető legrosszabbat követjük el magunk, és szervezetünk ellen. Még súlyosabb, ha az egészet vezetőként tesszük.
Ebben az esetben végképp elveszíthetjük a partnerek, és a külvilág bizalmát. Márpedig ezt nagyon nehéz megszerezni, hát még visszakapni! Rengeteg alkalommal láttam sok év munkáját kárba veszni hasonló felületesség miatt. Sok jövedelmezőnek tűnő megállapodást mondtak fel pusztán ilyen okok miatt. Senki sem tud olyan partnerrel együtt dolgozni, aki felületes, és megbízhatatlan. Elsőre ennyi, hamarosan folytatódik a tipikus bakik sora, hiszen van belőlük bőven.
