Az elérhetetlen fiatalok cikkhez kapcsolódva hoztam egy remek példát, a fiatalok aktivitására. A 360° Regeneráció Szolidaritási Projekt sikerén fellelkesedve , a projekt workshopjában résztvevő fiatalok úgy döntöttek, hogy ők is szeretnének megtanulni pályázni, projektet szervezni. Mivel ők már a 360°ONLINE IFJÚSÁGI MAGAZIN megújult stábjához tartoznak elmondhatom,, hogy a megkezdett közösségépítő folyamat eddig sikeresnek mondható. 

A fiatalokb csoportját természetesen segítettük a pályázat megírásában és a projekt megvalósítása során. Viszont, nagyon motivált és lelkes fiatalokból áll most a stáb és a projektet megvalósító team is. Úgy gondolom, hogy az ifjúsági szakmának ez a szépsége, ezért nem adjuk fel, minden nehézség ellenére, mert mindig vannak olyan fiatalok, akik hitet adnak. Mivel azonban mindig annyit tudnak belőle hasznosítani, amennyit beletesznek, és ezt kommunikáljuk is feléjük, hogy az eredményekért bizony tenni kell, a motiváció fennmarad. Mert az eredmények jönnek. A projektre most nem térek ki, arról lehet olvasni az Aktív Ifjúságért Egyesület honlapján, vagy a projekt facebook oldalán is. Egy azonban biztos, hogy a munkánk eredményes és gyümölcsöző.

The post Sikeres a STÁBor projekt appeared first on VBstudioZ.com.

Sok helyről hallom ismét, hogy a mai fiatalok elérhetetlenek, passzívak, nem érdeklődnek semmi iránt. Legtöbbször ez olyan emberektől származó kijelentés, akik nem, vagy csak ritkán dolgoznak a saját rokonaikon kívül fiatalokkal. A fiatalok ugyanis nem elérhetetlenek, csupán más csatornákat használnak. Illetve nem használják a legalapvetőbb módszert, a közvetlen személyes kommunikációt.

Ha pedig olyan szakemberektől érkezik hasonló megjegyzés, általában annak a szakember passzivitása az ok. Ha eddig elérted a fiatalokat, akkor ezután is el fogod érni, csupán ott kell őket keresni, ahol vannak. Fiatalok pedig mindenho ott vannak és egyáltalán nem passzívak. Legfeljebb egyáltalán nem érdekli őket, az a téma, amivel az illető felkeresi őket. A hitelesség is számít. Ha egy kicsit is billeg a dolog, akkor rögtön kiszúrják és ez még a jobbik eset. Egy szó, mint száz a fiatalok továbbra is elérhetők, csupán a megfelelő módon kell velük kommunikálni.

Sokan persze mindig arra számítanak, egyből tömegek lesznek a programon, amit meghirdetett. Ez egyes esetekban valóban működik, de ehhez bizony komoly kritériumoknak kell megfelelnie az adott dolognak. Az első, az érdeklődés, mert ha nem érdekli, akkor a felnőtt sem megy el, nem veszi meg stb. A fiatalok is ugyanígy vannak ezzel. Sőt! Mivel ezt a mintát látják a felnőttektől, és önállóan nem mindenben dönthetnek, esetükben még hangsúlyosabb. Erről azonban már számos cikket írtam ezen az oldalon is és más helyeken is. Nemcsak én foglalkoztam  a témával, hanem nálam tapasztaltabb szakemberek is. Érdemes kicsit jobban megérteni az adott közösség igényeit, és kultúráját. Úgy is fogalmazhatok, hogy meg kell ismerni a célközönséget, és minden jobban fog menni.

The post Elérhetetlen fiatalok appeared first on VBstudioZ.com.

Akik rendszeresen olvassák a cikkeimet, azoknak feltűnhetett, hogy az utóbbi időben kevesebbet és ritkábban frissül az oldal. Ennek komoly oka van, ugyanis mesterszakos egyetemi tanulmányaimat végzem épp több munkahely és számos projekt mellett. Ezért jelennek meg ritkábban cikkek az oldalon és kevésbé vagyok aktív a közösségi oldalakon is. A szakdolgozatomhoz kutatás is társul az ifjúsági szakma, kultúra és média metszéspontjában.

Ifjúsági közösségi tereket vizsgálok médiatevékenységük és a kulturális vonatkozások alapján. Mivel a kutatás még tart ezért egyelőre nem írok róla többet, de később, a diploma átvétele után több helyen is lehet majd találkozni vele. Az azonban már most is jól látszik, hogy az ifjúsági közösségi terek hatalmas jelentőséggel bírnak bármely településen működjenek. Nagyon fontos helyek a szocializáció szempontjából. Épp ezért az is nagyon fontos, hogy az ott dolgozó szakemberek megbecsült tagjai legyenek az adott közösségnek és a társadalomnak. Rengeteg haszna van a fiatalokat és a helyi közösséget tekintve egyaránt. Amiről már korábban írtam az számos pontban megerősítésre került már most, pedig még van munka a kutatással. Most egyelőre ennyit rólam és a cikkekről. ritkábban jelentkezem, de igyekszem akkor kicsit bővebben írni az adott témáról.

The post Kutatás a metszéspontban appeared first on VBstudioZ.com.

Újabb mini sorozatot indítok ifjúságszakmai témában. Ezúttal, a közösségi tereket vizsgálom. Erről, a D2 alapításának hetedik évfordulója alkalmából rendezett konferencia felvezető előadásában már részben beszéltem. Úgy érzem, hogy fontos bővebben szólni az ifjúsági irodákról.  Az elmúlt évtizedekben sokféle ifjúsági térhez volt közöm, illetve, többféle megvalósítást tanulmányoztam, vagy segítettem. Ezeket a személyes tapasztalatokat, és megfigyeléseket összegzem néhány fejezetben. Nagyon fontosnak tartom az ilyen terek létezését, rendkívüli szerepük van a szocializációban. Minden településen lennie kell egy olyan biztonságos térnek, ahol a fiatalok szakemberek segítségével fejleszthetik magukat, és hasznosan tölthetik az idejüket. Ebben a bevezetőben, néhány szóban áttekintjük, a főbb jellemzőket, melyeket később részletesebben vizsgálunk.

Mondhatnánk, hogy ott az iskola, de egész napos oktatás után, a diákok többsége nem akar az iskolában maradni estig.  Azon kívül, az iskolában csak az adott intézmény tanulóival lehet találkozni, barátkozni. Az ifjúsági irodákban, közösségi terekben, több oktatási intézményből érkező fiatalokkal találkozunk. Jó esetben, az sem számít, ki milyen háttérrel rendelkezik. A különbségek elmosódnak. Sok múlik a szakembereken, akiknek tapasztalata és szaktudása megfelelő. Mielőtt erre rátérek, még egy kicsit a szervezeti jellemzőkről essen néhány szó.

Minden településen másra van szükség, ezért, az adott sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani az ilyen tereket. Teljesen más, egy kisebb település, mint egy nagyváros. Mások az igények, és a lehetőségek is. Falvakban valószínű, kevesebb szolgáltatást kell nyújtani, mint a megyeszékhelyeken. Az eltérő igények azt jelentik, hogy teljesen nem lehet egységesíteni, mégis módszertanilag fontos az egységes szakmai alap. Mások az infrastrukturális, és személyi követelmények, még két hasonló településen is. Erről részletesen a sorozat későbbi részben lesz szó.

Szakemberekre mindenképpen szükség van. Mégpedig speciális szaktudással, tapasztalattal kell rendelkezniük. Nem elég rányomni az egyik helyi tanárra, vagy könyvtárosra ezeket a feladatokat. A szaktudáson kívül, a személyiség is meghatározó lehet. Sok szempontot kell figyelembe venni, hogy a megfelelő munkatársat válasszuk az adott helyen a feladatra. A humán jellemzőkről is egy külön fejezetben esik majd szó.

Az intézmény menedzselése igen sokrétű feladat. Nagy eltérések tapasztalhatók annak függvényében, hogy milyen szervezeti rendszerben működtetik. Lehet önálló intézmény, vagy nagyobb szervezet kisebb egysége. Mindegyiknek megvan az előnye, és a hátránya is. A tevékenység is meghatározó, menedzsment szempontból, hiszen a kitűzött célokat mindenki másképp éri el. Erről a cikksorozat utolsó részében tapasztalatokat megosztani.

Hamarosan érkezik a sorozat második része. Addig is, akit érdekel, tanácsot  kérne, keressen az elérhetőségeimen!

The post Ifjúsági közösségi terek létrehozása üzemeltetése, fejlesztése -első rész appeared first on VBstudioZ.com.

A D2 Ifjúsági Központ hetedik születésnapját ezúttal rendhagyó módon online formában ünnepeltük. Ebből az alkalomból, egy online workshopot szerveztünk. Az esemény felvezető előadásának egy rövid egy rövid összegzését adom most közre. Az ifjúsági szakmáról, és a D2 tevékenységéről szól. Ismertető mindazoknak akik nem ismerik ezt a szakterületet, vagy azt hiszik, hogy ismerik.

A D2 egyaránt szolgáltat a fiataloknak, tanároknak, szülőknek, és civil szervezeteknek is. Számos ifjúságszakmai programot szerveztünk az évek során. Most úgy gondoltuk, hogy ebben a helyzetben kihasználjuk az online tér adta lehetőségeket, egy olyan ifjúságszakmai találkozóra, ahol együtt gondolkodhatunk, néhány aktuális problémára megoldást keresve. Nem egyedül tesszük, hanem partnereinkkel közösen.
Az ifjúsági szakma sok tevékenységet foglal magába. Egy ifjúsági szakember egyszerre mentor, tanár, pszichológus, tréner, edző, és még sorolhatnánk. Sokszor még szülő helyett szülő is. Naponta rengeteg tevékenységet végez, szervez, kiadványt gyárt foglalkozást vezet segítő beszélgetést tart, tanácsot ad, oktat, pályázatot ír, előadást tart, rendet rak, rendezvényt bonyolít le, adminisztrál, és még sfolytathatnánk a felsorolást napokig.

A szakemberek tevékenysége meghatározó a szocializáció során. Épp ezért nem munka, hanem hivatás. Nem lehet másként végezni ezt a feladatot csak hivatástudattal. Nem “nyolcórás” munka, amikor letelt a munkaidő letesszük a tollat és vége. Mi általában, csak papíron dolgozunk nyolc órát, vesszük ki a szabadságot. A normál munkaidőnek sokszor a dupláját is teljesítjük. Az ellentételezés, pedig legtöbbször közelében sem jár a teljesítménynek. Sőt, a bérminimumnak sem, mert például támogatott forrásból finanszírozzák a munkatársak bérét. Miért csináljuk mégis? A boldog, csillogó szemekért, az évekkel későbbi el nem várt  háláért. Mert ez az életünk, és életekért vagyunk felelősek. Valamint azért is, mert projekteket hajtunk végre, és addig nincs vége egy projektnek, amíg be nem fejeztük. Ifjúsági szakembernek lenni életforma. Csak így lehet jól végezni ezt a hivatást.

Ugyanakkor folyamatos fejlődést igényel. Meg kell teremtenünk a lehetőséget a feltöltődésre, tanulásra. Ezt szolgálta a decemberi alkalom is. A közös gondolkodás, hasznos gyakorlatok megosztása, segített abban, hogy a munkánkat még jobban tudjuk ellátni.

The post Ifjúságszakmai ismertető appeared first on VBstudioZ.com.

Időről- időre felmerül a kérdés, a fiatalok kulturális eseményeken való részvételének növeléséről. Nem új jelenség, hogy bizonyos helyeken elmaradnak a fiatalok a rendezvényekről.  Mi kell ahhoz, hogy elmenjenek a művelődési intézménybe? Elsősorban nem a nagyvárosokról van szó, hanem a kisebb településekről. Egy megyeszékhely közelében fekvő község esetében, különösen nehéz lehet a helyzet. Amennyiben van általános iskola, és óvoda, kedvezőbbek a kilátások. A középiskolás korosztály azonban a városban tanul, napjai nagy részét ott tölti. Őket sem lehetetlen bevonni a helyi programokba. Mi a titok?

Nincs titok. Olyan programokat kell szervezni, ami a fiataloknak szól.  Ez valószínű nem hat az újdonság erejével, azonban mégis gondot okoz a gyakorlatban. Sokan keresnek meg a problémával, hogy „nem jönnek a fiatalok” Jobb esetben pedig ott vannak, de „hamar elmennek”. „Pedig fiatalos volt a program” Biztos?  Ifjúsági szakemberként úgy látom, legtöbb esetben a gond abban rejlik, hogy megpróbálják kitalálni mi érdekli a fiatalokat. Pedig nem kitalálni kell, hanem megkérdezni. Nem kérdőívekkel, mert azt úgysem töltik ki, vagy rosszabb esetben viccnek gondolják. A szervezők pedig ebből akarnak dolgozni.  Minden településen, kell egy ifjúsági közösségi tér, ahol szakemberek foglakoznak a fiatalokkal.  Nem a tanárok, nem szociális munkások, hanem ifjúsági szakemberek.  Szociális munkásokra is szükség van, de nem elég csak rájuk hagyatkozni. Két teljesen különböző munkakörről van szó.  Egy ilyen szakember úgy képes informálódni ma fiatalokról, ahogyan egy kérdőív, vagy interjú adatait elemző kutatós sem.  Egyszerűen azért, mert napi kapcsolatban van a közösség ifjúságával. Naprakész információval rendelkezik az aktuális problémákról, példaképekről, kedvelt sztárokról, tevékenységekről. A közösségi tér, képes együttműködni a település többi intézményével. Ez az együttműködés pedig mindenki számára gyümölcsöző lehet.

Minden generáció mást tarthat hitelesnek egy témában. Meghívhatjuk a legelismertebb különféle díjakkal rendelkező szakembert egy témában, a fiatalok nem biztos, hogy elmennek a rendezvényre. Egyrészt, lehet, hogy nem ismerik az illetőt, vagy hallottak róla, de „túl száraznak” vélik a programot. Ha fiatalokat akarunk látni a rendezvényen, tudnunk kell, mit gondolnak az ötletünkről.  Ehhez ismernünk kell a fiatalokat. Minden szervezőnek ismernie kell a célközönségét. A fiatalok esetében is így van. Nem elég csak a saját gyerekekből, unokákból kiindulni. Tudom, hogy mindenkinek a saját gyereke a legjobb, legügyesebb, de ha kulturális eseményről van szó, könnyen félrevezető lehet az így szerzett információ. Ezért kell egy olyan szakember, aki nemcsak egy szűk csoportot ismer, hanem a település teljes fiatal generációjára van rálátása. Egy város esetében, például a városban található oktatási intézmények mindegyikéből találkozik fiatalokkal. Ha csak egy intézményre koncentrálunk, az adott iskola esetében hasznos lehet, de a település egészének szánt rendezvények esetében csak egy szűk réteget jelent. Egy városi ifjúsági Közösségi térben dolgozó szakember az adott helyen működő össze intézménnyel kapcsolatban áll, és szinte mindegyikből találkozik fiatalokkal. Teljesen más információkat kap munkája során, mint egy tanár, aki csak egy intézményben tanít. Vagy az a szülő, akinek van ugyan két gyermeke, de ezen kívül csak néhányat ismer jobban.

Röviden tehát, ha fiataloknak akarunk szervezni, eseményeket, akkor alaposan ismernünk kel az adott korosztályt. Nem mindegy, hogy fiatal egyetemisták, végzős középiskolások, vagy felső tagozatos általános iskolások képezi a célközönséget. Lehetne még jobban szűkíteni a kört, de ez is jól mutatja, hogy mekkora különbségek vannak a fiatalok között is. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, amikor azon dolgozunk, hogy megteljen velük a művelődési központ, vagy a közösségi tér. Az sem mindegy, mely gazdasági térségben helyezkedik el az adott település, milyen hagyományokkal rendelkeznek az ott élők – ezek jó támpontot jelenhetnek. Ugyanakkor az ettől a mintától való eltérés, az egyes generációkban szintén fontos információ lehet. Sokszor előfordul, hogy az éveken át bevált klisék egyszer megszűnnek működni. A fiatalok már nem vevők az adott témára, vagy unalmasnak tartják az eseményt. A lábbal szavazás negatív eredménye, mindenképpen a célközönség,  jobb megismerésére kell sarkalljon mindenkit.  Változtatni pedig kell, leginkább akkor, ha észrevesszük, hogy valami kevésbé működik. Ha csak akkor változtatunk, amikor nem működik már legtöbbször késő, és kezdhetjük elölről a munkát. Ilyenkor gyakorlatilag újra kell építeni szinte mindent az alapoktól.  Sok esetben mégis a reklámon, és a marketingen múlik, hogy eljönnek-e a fiatalok. Ha nem értesülnek az eseményről, akkor lesznek ott. Erről szól a következő cikkem ebben a témában.

The post Fiatalok bevonása kulturális eseményekbe – első rész appeared first on VBstudioZ.com.

Igen új szervezetet hoztunk létre kollégáimmal Aktív Ifjúságért Egyesület néven. Személyes érdekeltségem is van. Ez már nagyon régi tervem volt, de eddig mindig másoknak segítettem. Ott voltam számtalan szervezet létrejötténél, de mindig a háttérben, esetleg benne voltam az elnökségben, de inkább a szakmai részért feleltem. Természetesen,sokszor előfordult, hogy nekem kellett menteni menthetőt, és intézkedni, amikor a vezetők nem álltak a helyzet magaslatán. Sok év tapasztalatom van tehát a civil szervezetek irányításában. Erről már többször írtam.

Most azonban engem ért a megtiszteltetés, hogy immár nem háttérben meghúzódva, hanem elnökként is felelősséget vállalhassak. Szerencsém van, ugyanis csupa olyan volt, és jelenlegi kollégával dolgozhatom együtt a fiatalokért, akik tényleg szeretik ezt a tevékenységet. Még akkor is, ha most épp más szakterületen kénytelenek helytállni. Az egyesület, mint szinte minden amit  csinálok több céllal jött létre. Leginkább a fiataloknak szolgáltat iskolán kívüli tevékenységeket, többek között projektekkel, foglalkozásokkal, és későbbiekben közösségi tér üzemeltetésével.

A tanároknak intézményeknek, civil szervezetknek is nyújt szolgáltatást elsősorban információ szolgáltatással, de professzionális fotó, és videó dokumentáció is részét képezi a tevékenységi körnek. Rendszeresen kíván a csapat képzéseket szervezni, és az ifjúsági szakmai fejlesztését, és érdekképviseletét is szeretné ellétni. Sok tapasztalat koncentrálódik a szervezetünkben amit igyekszünk lehető legjobban kihasználni.  Remélem, hamarosan minden korlátozás nélkül tudunk dolgozni a fiatalokért, és a szakmáért. Néhány főbb eseményről a saját honlapomon is beszámolok majd, de akit érdekel minden hasznos információt megtalál az egyesület honlapján.

The post Megalakult az Aktív Ifjúságért Egyesület appeared first on VBstudioZ.com.

Most a mélyére ásunk az ifjúsági szakmának, vagyis inkább egy kicsit megkaparjuk a felszínt. Az utóbbi időben ugyanis megfigyeltem néhány alapvető problémát, ami nem tesz jót a szakmának. Mindenkinek igaza van, és senkinek sincs. Tehát részben, mindenki birtokol valamennyi igazságot a véleményével, ugyanakkor mégis megfigyelhető némi ellentét, az elmúlt évek történései kapcsán. Nincs a birtokomban a bölcsek köve, de az ésszerűséget igyekszem alapul venni, amit sokszor még nálam tapasztaltabb szakemberek is figyelmen kívül hagynak. Más szóval, a ló két oldalát megvizsgálva megkíséreljük megtalálni a lovat középen. Nem fog beleférni minden részlet ebbe a cikkbe, de akit érdekel bővebben, szívesen beszélgetek vele személyesen a témáról.

 Az ifjúsági szakmában sokan, és sokféleképpen foglalkoznak fiatalokkal. Lehet tanár, tréner, orvos, edző, ifjúságsegítő, mind fiatalokkal foglalkozik.  Most azonban nem a hagyományos megközelítést alkalmazzuk, hanem az ifjúsági oldalról közelítünk.  Az elmúlt évtizedekben, több fogalom született, a szakma átfogó, mindenki számára érthető elnevezésére. Leginkább az ifjúságsegítő elnevezés maradt meg a köztudatban, ezért, ebben a cikkben is legtöbb esetben ezt használom. Ifjúsági koordinátor, ifjúsági mentor, kortárs mentor, és még sorolhatnánk az egyéb elnevezéseket, melyek képzés szinten is megjelentek.

Azonban mint minden ilyen esetben, a képzés rangsorolásában több táborra oszlott a szakma. Egyben mindenki megegyezett, hogy a tudományos elfogadtatás a legmagasabb képzési formákkal lehetséges. Ebben van igazság, de nem szabad összekeverni az egyes képzési formák, szintek alapvető célját. A középfokú képzések másról szólnak, mint a felsőfokú képzések. Arról nem szólva, hogy még ezeken belül is van szegmentálódás. Egy szakterület esetében, a jelenleg hatályos besorolást figyelembe véve, egyaránt fontos, a BA, és MA diploma megszerzésének a lehetősége, de az alacsonyabb szinteken is van jelentősége. Az ifjúsági szakma évekig egyet jelentett az önálló ifjúságsegítő FSZ, azaz  felsőfokú szakképzéssel. Most sajnos nem önálló szakként, hanem választható specializációként elérhető BA szinten. Ez részben előrelépés, ugyanakkor az önálló szak megszűnt. Ez a helyzetmegosztottságot teremtett a szakmában, amit meg is értek.

A teljességet az jelentené, ha lenne önálló BA, MA és FSZ képzés is. Ezt a törvényhozás egyelőre nem engedte, a közművelódési szakmának sem, hiszen a két szakterület jelenleg a közösségszervező szakban kapott helyet. Mindkét esetben választható szakirányként. A felemás helyzetben véleményem szerint az lehet a megoldás, ha a jelenlegi rendszeren belül megerősödik a szakterület annyira, hogy elkerülhetetlen legyen a teljes szakképzés i terület lefedése. Ez kényszerítő erővel hat az aktuális törvényhozó testületre.

Az elfogadottságnak azonban csak az egyik oldala a tudományos világ. A másik, ugyanolyan fontos része a társadalmi beágyazottság. Ha a leendő hallgatónak fogalma sincs arról, mit is fog dolgozni, ha befejezte tanulmányait, nagy baj van. Egy orvos, könyvelő cipész esetében egyértelmű, mindenki számára mit csinál napközben. Az ifjúságsegítő esetében, már nem ilyen egyértelmű. A szakmának igen széles spektruma van, ezért nehéz a meghatározása is. Ugyanakkor a szaktudás esetében is nagyok a követelmények, éppen a sokrétűség okán. Ez tipikusan olyan szakma, ami egyszerűnek tűnik, a valóságban, viszont, hatalmas a felelősség, és a sokrétű képességek, szaktudás miatt nehéz. Erről mát korábban írtam, milyen fontos szerepe van az ifjúsági szakembereknek a szocializációban, sokszor olyan szereplőket kell pótolnia, mint a szülő, tanár, pszichológus. Kortárs segítők, vagy régebben mentorok, esetében a testvér, barát, szerep s nagy hangsúlyt kap.  Röviden, nem könnyű, mégis a társadalmi beágyazottság mértéke alacsony, vagy csak nem tudatosul eléggé az állampolgárokban.

A szakmának tehát egyszerre kell dolgoznia azon, hogy tudományosan, és társadalmilag is elismert legyen, a kettő pedig nem megy egymás nélkül. Mindegyik egyaránt fontos, nem tehetjük meg, hogy csak az egyiket, vagy csak a másikat részesítjük előnyben. Nos, ennyi fért ebbe a cikkbe az ifjúsági szakma mélységeiről.  Próbáltam az egyes árnyalt részleteket megvilágítani, mindazok számára, akik egyik, vagy másik oldalon állnak. Összefogásra,és szakmai érdekképviseletre van szükség, ez pedig nem a végleteknél van, hanem középen. Véleményem szerint az elismertség megvan, csak nem tudatosult, eléggé, ahhoz, hogy mindenkinek egyértelmű legyen az ifjúsági szakember tevékenysége.

The post Ifjúsági szakmai képzések pro, kontra, és ahol a ló van appeared first on VBstudioZ.com.

Ez a cikk is egy előadásom kivonata. Az ifjúsági irodák fontosságáról az előző cikkben már szó volt. Most azt tekintjük át, mi is az ifjúsági iroda, miként lehet létrehozni, és működtetni.  Részben már volt szó az ifjúsági iroda fogalmáról. Tulajdonképpen, egy olyan közösségi és szolgáltató tér, melynek a célcsoportja a fiatalok. Egy védett környezet, ahol iskolán kívüli szabadidős, és fejlesztő tevékenységek nyújtanak lehetőséget hasznos időtöltésre. Tapasztalt szakemberek dolgoznak és segítik a jövő nemzedéket beilleszkedni, és a társadalom hasznos tagjává válni. Végső soron azt ifjúsági iroda, befektetés a jövőbe.

Épp ezért aki ilyet szeretne létrehozni, annak hosszú távon kell gondolkodnia. Aki gyors hasznot remél, az tőzsdézzen. Az ifjúsági munkához komoly hivatástudat szükséges. Az ifjúsági iroda munkatársainak ezen túl, univerzálisnak kell lenniük.  Olyan értelemben, hogy minden munkatársnak a saját szakterületén kívül értenie kell legalább két másikhoz is.  Így kisebb létszám is elegendő lehet a működtetéshez. A csapatot és a tevékenységeket úgy érdemes összeállítani, hogy könnyen tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre is. Meg kell határozni egy minimumot, amit mindenképpen el tud látni a szervezet.  A cél a folyamatos működés biztosítása, akár kevesebb, szolgáltatással, de változatlanul, magas minőségű szolgáltatással. A többi részt pedig erre lehet felépíteni. Így bármi történik a szervezet életében, a működés biztosított, különösebb presztizs veszteség nélkül. A hírnév mindenhol fontos, itt azonban kiemelten az.

A team általában a tevékenységhez köthető személyekből áll. Célszerű egy tevékenységhez két munkatársat rendelni. Költséghatékonysági szempontból, azonban egyik állandó, a másik backup, és fordítva. Itt van szerepe a már említett széleskörű szaktudásnak. A szakmai csapat vezetője a legtapasztaltabb szakember kell legyen. Az ifjúsági szakmában is lehetséges életpálya modell szerint dolgozni. Elkezdheti az ember kortárs mentorként, majd ifjúságsegítőként, később ifjúsági szakértőként dolgozhat. Egy ifjúsági szakember, egy idő után nemcsak a fiatalokkal, hanem a kollégáival is foglalkozik. Vezeti a szervezetet, és képzi a fiatalabb szakembereket. Ezért is célszerű a legtapasztaltabb kollégát kinevezni vezetőnek. Sok esetben megosztott vezetői státusz van. Ez azt jelenti, hogy a  „nagy öreg” a stratégiáért, szakmaiságért, és fenntartásért felel.  Míg általában fiatalabb társa, a napi tevékenységekért, és a közvetlen irányításért, fenntartásért… Finanszírozás tekintetében, igen eltérő modelleket találunk. Az ideális helyzet, amikor önkormányzati fenntartású intézmény van a településen, melyet kiegészíthetnek civil szervezetek a saját speciális szakterületükkel. Ez nem minden közösségben jellemző, inkább a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken.  véleményem szerint, szégyen ha egy megyei jogú nagyvárosnak nincs önálló, saját fenntartású ifjúsági irodája.  Kisebb települések esetében jellemzően civil szervezetek látják el ezt a feladatot.

A pénzügyi háttér, állami vagy önkormányzati támogatáson kívül, adományokból, pályázatokból származik. Ezek a források azonban nem tekinthetők biztosnak. Több jó példa is akad, ahol a szervezet által előállított termékek értékesítéséből származó bevétel is megjelenik a költségvetésben. Termék lehet tárgy, élelmiszer, vagy akár egy szolgáltatás is. Ilyen esetekben el kell különíteni, az ingyenes, és bevétel célú tevékenységet. Minden civil szervezet, gyakorlatilag egy nonprofit gazdasági társaság. Lehet önálló tevékenységből származó bevétele, de azt csak a fenntartásra, fejlesztésre fordíthatja.  Egy ifjúsági iroda finanszírozása, tehát nem egyszerű. Nagyon sok függ a helytől, és a lehetőségektől. Pályázni, azonban, ha megfelel a feltételeknek, tud. A projekteket szinte minden szervezet így hajtja végre…

A projektek különbözőek lehetnek.  Állandó, és alkalmi jellegű tevékenységek. Minden esetben valamilyen igényre reagál a szervezet. Ez lehet tudatos igény, és lehet olyan, amit a szakember észrevesz, de a közösség nincs tudatában. Lehetséges, hogy a közösségen belül érzik, hogy valami nem stimmel, de nem tudják, mi az oka ennek az érzésnek. Előfordulhat, hogy még eddig sem jut el a csoport, de a hozzáértők már tudják, hamarosan szükség lesz egy megoldásra. ..

Egy ifjúsági iroda, igen sokrétű tevékenységet végezhet. Ideális esetben egyszerre szolgáltat a fiataloknak, szülőknek, tanároknak, intézményeknek, vagy akár a hatóságoknak.  Nagyon fontos szerepe van az egyéni, és közösségi szocializációban, ezért stabilnak kell lennie. Sok példa van arra, hogy sorsokat fordíthat jó irányba. Ehhez azonban elhivatott, és tapasztalt, széleskörű szaktudással rendelkező szakemberek kellenek. A multitasking kiemelten fontos szempont.  Vezetőként pedig különösen fontos, a sokrétű tapasztalat. ..

The post Ifjúsági irodák létrehozása, és működtetése appeared first on VBstudioZ.com.

Ebben a cikkben egyik előadásom rövidített tartalma olvasható. Ifjúsági szakemberként, több évtizedes tapasztalatom van. Ez az előadás pedig nem ma készült, mégis aktuális, és jól követhetők belőle az elmúlt évek változásai. Amikor elkészült, még alig ismerték az ifjúsági iroda kifejezést. Ma már nem ismeretlen fogalom Magyarországon sem az ifjúsági munka. Meghatározása, azonban sokrétűsége okán nem egyszerű. Néhány ismertető jegye azonban, minden tézisben megtalálható.

Nem formális, fejlesztő célú, összetett, célcsoportja minden fiatal. Lehet, projektszerűen, és folyamatosan, állandó és változó helyszínen, közösségi terekben, és rendezvényeken egyaránt. Az ifjúsági irodák az ifjúsági munka céljára létrehozott intézmények. Ideális esetben ez egy állandó hely.

Magyarország több évtizedes lemaradásban van az ifjúsági munka területén. Nem szakemberek képzettsége és tapasztalata, inkább a döntéshozók, és az átlagpolgár szintjén. Egy öregedő társadalomban, egyre kevésbé akarnak a fiatalokkal törődni, sajnálkozni persze tudnak, hogy nincs elég utód. Sajnos sok helyen még mindig bársonyszékből próbálják kitalálni, fiatalnak nem mondható, és velük nem nagyon találkozó emberek, hogy mi kell a fiataloknak. Ez a módszer soha nem működött. Ma sem működik. Nem kitalálni, hanem kérdezni kell. Vannak az országban olyan tapasztalt szakemberek, akik napi kapcsolatban vannak fiatalokkal.  Szülők, tanárok, nevelők, óvónők, pszichológusok, szociológusok, stb. Legtöbbet azonban az ifjúsági szakemberek foglalkoznak fiatalokkal.  Ők a felsoroltak közül kicsit mindegyik szerepet betöltik. ..

Példaként, egy tanár legtöbbször addig kerül interakcióba az ifjú generáció tagjaival, míg megtartja az óráit, esetleg, ellátja osztályfőnöki teendőit. A legtöbb ember csupán a feladata idejére, alig néhány percre, esetleg órára kapcsolódik fiatalokhoz hetente. A legtöbb szülőnek csupán a saját gyermekére van ideje, arra is alig. Az érthető elfogultságról nem is szólva. Nyilván, minden szülő zsenit akar, vagy annak látja a sajátját, és a maga ideálját kényszeríti a gyermekére, de nem biztos, hogy ezzel jót tesz az ifjúnak.  Egy ifjúsági szakember naponta több órát dolgozik fiatalokkal. Igen fontos szerepet játszik az egyén szocializációjában. Igyekszik a legtöbbet kihozni az egyéni adottságoknak, képességeknek megfelelően. Nem elfogult, és nem egy versenyistálló menedzsere. Igyekszik objektíven közelíteni, a fiatalt az adott társadalom által elfogadott, és az általános emberi normákhoz. Mindezt azzal a céllal, hogy hasznos, és aktív tagja legyen a jövő társadalmának a fiatal. Sokrétű, szaktudása, és tapasztalata segíti ebben. ..

Az ifjúsági irodák olyan helyek, melyek védett környezetben biztosítanak lehetőséget olyan tevékenységek kipróbálására, melyre a fiataloknak szüksége, van, és érdeklődésüket lefedi. Ezek a tevékenységek, irodánként változóak, nagyban függ, az adott környezettől, és az ott dolgozó szakemberek lehetőségeitől. Általánosságban megjegyezhető, hogy a fejlesztő foglalkozások, zene, tánc, képzőművészet, média, sport, nyelv, szinte minden ilyen közösségi térben jelen van. Már ezek a szavak is sokrétű tevékenységet jeleznek. Az iskolán kívüli szabadidő hasznos eltöltésére lehetőséget nyújtó helyek fontosak, a közösségi együttélés normáinak elsajátítása céljából. Az oktatási intézmények kötöttsége itt nem jellemző, sőt. Az egyes foglalkozások nem formális módszerekkel folynak. A lazább otthonos környezetben mindenki jól érzi magát, és könnyebben megnyílik. Olyan fiatalok is, akik családi gondokkal küzdenek, inspiráló, fiatalos, mégis biztonságos helyen lehetnek. Az a törekvés, hogy az iskola legyen a közösségi tér, már gondolati síkon nem egyezik a fiatalok elképzeléseivel. Az iskola a tanulás helyszíne, kvázi munkahelye a diákoknak, és valós, az oktatóknak. Nem akarják az egész napjukat az iskolában tölteni, még akkor sem, ha otthon sincs minden rendben. Kell tehát egy hely, ahol szabadon lehetnek, az együttélés alapvető szabályait , és a hely normáit betartva. ..

Minél több szolgáltatást nyújt az adott közösségi tér, annál sokrétűbb feladatot kell ellátniuk a szakembereknek. Legtöbbször olyan munkatársak dolgoznak együtt, akik több feladatot képesek egyszerre ellátni.  Be tudnak segíteni egymás feladataiba.  Elmondható, hogy egy, esetleg két szakember nem mindig elég egy ifjúsági irodába.  Kisebb településen megoldható kisebb létszámmal, de egy városban, megyeszékhelyen már tevékenységi körtől és a lakosság számától függően 4 – 10 fős stáb is szükséges lehet. Figyelembe véve, hogy a tanárihoz hasonlóan, az ifjúsági szakmán belül is vannak különböző szakterületek, ez nem is tűnik soknak. Az ifjúsági irodákban lehetőség van egyéni foglalkozásokra is, így, arra az időre kiesik az a munkatárs a többi feladatból. Ha kevesen vannak, ez a szolgáltatási rész kimaradhat, pedig fontos az egyéni fejlesztés szempontjából.

Látható tehát, hogy mint minden olyan munka mely emberekkel foglalkozik igen megterhelő, és felelősségteljes. Látszólag könnyű, hiszen „csak játszani kell a gyerekekkel”, ez azonban nem így van. Aki szülő, tudja, hogy a játék nemcsak játék, ugyanakkor a saját gyermekkel foglalkozni teljesen más, mint több fiatallal egyszerre. Sokszor be kell pótolni olyan dolgokat, melyeket a szülők, nem akartak, vagy nem tudtak átadni gyermeküknek. A fiatal tini, pedig a hiányosságok miatt küzd gondokkal. Ezek orvoslásához szakember kell. Sokszor küldik pszichológushoz a fiatalt, pedig neki csak törődés kell, és egy szerető biztonságos közeg, ahol jól érzi magát. A meghitt családi légkört nem lehet teljesen pótolni, de enyhíteni a hiányát lehet.  Sokszor nem anyagi, hanem emberi okok vannak a háttérben, és a látszólag átlagos boldog család, bizony nem is olyan boldog. Sokszor ez nem is tudatosul, vagy csak nagyon későn. E gy ifjúsági iroda azonban nemcsak a problémák megoldásában segíthet, akkor jó, ha minden rendben van, hiszen fejlesztő funkciója is van…

Az ifjúsági irodák tevékenységében rendszeresen megjelennek a projektek, pályázatok. Legtöbb ifjúsági iroda rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal különböző projektek megvalósítása által. Ezek legtöbbször EU forrásokból valósulnak meg nyertes pályázatok útján. Az ifjúsági irodák munkatársai tehát nemcsak játékkal töltik idejüket, hanem forrásteremtéssel is. Még ha gazdálkodását segíti egy önkormányzat, akkor is szükségesek a pályázatok. Ezek a projektek szintén jó lehetőséget teremtenek a fiataloknak is…..

Az ifjúsági iroda vezetői legtöbbször tapasztalt szakemberek. Ennek a szakmának is van egy életpáyla modellje, mely szükségszerűen kialakul egyéni szinten. Sokszor kortárs segítőként kezdi fiatalon, majd ahogy idősebbé, tapasztaltabbá válik, úgy lesz egyre inkább háttérfeladatot ellátó szakember. Egy ifjúsági irodában vezető pozíciót, a legtapasztaltabb szakembernek kell ellátnia. A „nagy öregek”(akik nem minden esetben öregek) a legalkalmasabbak erre a feladatra, ugyanis van elég szakmai, és sokszor vezetői tapasztalatuk is. Tudják segíteni, fejleszteni fiatalabb kollégáikat. Egy ifjúsági szakember ugyanakkor nem szakadhat el a fiataloktól, még intézményvezetőként sem. Ha megtenné, nem tudná többé ellátni a feladatát. …

Az előadásom, mint a sok folytatásra utaló három pontból is kitűnik a bekezdések végén, hosszabb, mint e cikk tartalma. Az egyén szocializációja során igen fontos szerepe van az ifjúsági irodáknak, mint közösségi tereknek. Ám nemcsak a fiataloknak szolgáltathatnak, hanem tanároknak, civileknek, szülőknek, intézményeknek, hatóságoknak is. Sok funkciója van egy ilyen helynek, mégis az emberi oldala talán a legfontosabb. Segíthet a fiatalnak pozitív példát, sőt akár életcélt is találni, függetlenül attól, hogy milyen családi, vagy anyagi háttérrel rendelkezik.  Egy fiatal, aki betér, és igénybe veszi a szolgáltatásokat, akarva, akaratlanul fejlődik, biztonságos térben van. Közösségre, barátokra lel. Ebből is látszik, hogy a pénz nem minden, mégis szükséges egy ifjúsági iroda fenntartásához.  Erről lesz szó a cikksorozat következő részében.

Akit bővebben érdekel a téma, és az előadás, keressen az elérhetőségeimen!

The post Ifjúsági irodák fontossága a szocializáció folyamatában appeared first on VBstudioZ.com.