Vezetői kommunikáció – irányítás a háttérből.

Korábban már írtam arról, hogy vannak esetek, amikor bizony ideiglenesen, vagy akár alapítóként, tulajdonosként tervezetten, hosszabb távon, a háttérből kell irányítani. Első hallásra furcsának tűnhet, de sok esetet láttam már magam is. A külső szem sokszor ezt észre sem veszi, de ez nem is baj. Legalábbis a szervezet szempontjából. A hátrébb lépő személy esetében viszont már elég nagy baj. Ilyenkor az elől lévő személy, és a szervezet hírnevének az érzékenységét figyelembe véve kell kommunikálni. Itt minden félnek az érdekei fontosak. Ez is egy formája a rang nélküli vezetésnek.

Erről azonban majd később írok, mos a címben szereplő témánál igyekszem maradni. A fej arra fordul, amerre a nyak fordítja. A háttérben tehát a nyak a főnök. Úgy is mondhatnánk, ő biztosítja a szakmai vagy egyéb hátteret. Ez az állapot általában nem tart sokáig, hiszen, nagyon korlátozza a lehetőségeket, egyéni, és szervezeti szinten egyaránt. Szándékosan használom a „szervezet” kifejezést, ugyanis nemcsak cégek, hanem a civil, és hivatali szféra is szolgáltat példákat. A szervezet életében a lassabb növekedés, esetleg visszaesés után jön a változás. Egyéni szinten pedig, a motiváció, és a türelem elfogyásával.

Ha azonban tudatosan történik a dolog, akkor könnyebb elviselni. Ilyen eset például, ha be kell tenni valakit, mert ha itt van pár hónapig, akkor viszonzásul kap a szervezet valamit. Nyilván a tulajdonosoknak sem érdeke a visszaesés, és a kényszerhelyzet huzamosabb ideig történő fenntartása.

No de mit tehet az ember ilyen esetben? Tisztázza a szerepét a helyzetben. A szervezetben betöltött pozícióját használhatja titulusként. Ami az egyéni kommunikációban hasznos lehet, és kevéssé érzékelhető a pozícióvesztés. A háttérbe szoruló személy még megteheti, hogy kívülre a tényleges feladatait kommunikálja, amik jó esetben nem változnak. Így bár nem ő ül a vezetői székben, mégis tarthatja a struktúrában elfoglalt helyét. Például nem elnök, hanem vezetői tanácsadó. A tanácsadó kifejezés használata érdekes. Ugyanis ő adja a tanácsot, tehát valamilyen szinten feljebb áll annál, akinek a tanács szól. Mégis a másik a tényleges döntéshozó. Így ez egy viszonyrendszer. Ténylegesen egyik sem nagyobb a másiknál. A felelősség azonban csak az egyiket terheli.

Belső kommunikáció már kicsit kényesebb. Függ a két személy viszonyától. Ha ez a kapcsolat szinte baráti, akkor ez nem okoz gondot. Laza kommunikációval elintézhető. Megjegyzem, egy régi mondás szerint az üzletben nincs barátság. Ha azonban, nagyon hierarchikus, a rendszer, akkor nagyon oda kell figyelni az egyéni érzékenységre.

 A komolyabb esetben javaslatainkat úgy kell megfogalmazni, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor egyértelműen érthető legyen. Ha kicsit makacsabb személyiség mögött kell ténykednünk, célszerű egy az illető számára rosszabb verzióval párosítani a javaslatokat, így a mi jobb tervünket fogadják el nagyobb valószínűséggel. Nem kell azonban mindig megszólalnunk, vagy leírnunk valamit. Hagynunk kell egy kis teret, a személyes ambícióknak, de csak annyira, hogy ez ne veszélyeztesse a szervezetet.

Ha valamivel nem értünk egyet, esetleg tudjuk, mi lesz a vége, de nem veszélyezteti a csapat biztonságát, akkor elég, ha csak úgymond mosolygunk a bajszunk alatt. Az persze nem árt, ha leírjuk magunknak néhány gondolatban, amit nem baj, ha látnak mások. Így ezt az írást előtudjuk venni, ha később szükséges. Főleg akkor, érdekes, ha be is jött az, amit előre láttunk. Az ilyen esetek kilencvenkilenc százalékában be szokott jönni. Ennyit röviden a háttérből történő irányításról. Ezek speciális, konkrét esetek, melyeknél az adott helyzetet kell elemezni, és annak megfelelően kell kialakítani a kommunikációt. Sokszor szavakon lovagolva, megválogatni a helyes kifejezéseket. Más eset a tulajdonosoké, akik szintén sokszor  háttérből irányítják cégeiket. erről lesz szó e sorozat következő cikkében.