Ismét egy sikeres pályázat, és egy közösségépítő projekt. A már ismert és sikeresnek mondható 360°ONLINE IFJÚSÁGI MAGAZIN stábját segítő közösségépítő folyamat mellett elkezdődött egy újabb, ezúttal nagyobb közösség fejlesztése és építése. Ezúttal a Szegedi Diákfórum (SZEDIF) közösségének a szervezése köré összpontosul a KOmMentorok Szolidaritási Projekt. Amely részben továbbra is segíti a  360°ONLINE IFJÚSÁGI MAGAZIN stábját is hiszen a pályázó fiatalok között többen a stáb tagjai, de a SZEDIF-ben is aktívak. 

A két fiatal közösség egymás mellett működik a D2 Ifjúsági Központban. A pályézó fiatalok ezúttal is az Aktív Ifjúságért Egyesületet választották a pályázathoz. Aprojekt eddigi részében több felkészítő worhop is megvalósult. Nyáron pedig egy ötnapos workshopsorozat keretében nemcsak a média világával, hanem a rendezvényszervezés csapatirányítás,protokoll alapjaival is megismerkednek a résztvevők. A projekt célkzönsége leginkább az iskolai DÖK tagok, de minden lelkes  és aktív fiatal csatlakozhat. Bővebb információt az Aktív Ifjúságért Egyesület honlapján, és a projekt facebook oldalán lehet olvasni.

The post KOmMENTROK Szolidaritási Projekt appeared first on VBstudioZ.com.

Akik rendszeresen olvassák a cikkeimet, azoknak feltűnhetett, hogy az utóbbi időben kevesebbet és ritkábban frissül az oldal. Ennek komoly oka van, ugyanis mesterszakos egyetemi tanulmányaimat végzem épp több munkahely és számos projekt mellett. Ezért jelennek meg ritkábban cikkek az oldalon és kevésbé vagyok aktív a közösségi oldalakon is. A szakdolgozatomhoz kutatás is társul az ifjúsági szakma, kultúra és média metszéspontjában.

Ifjúsági közösségi tereket vizsgálok médiatevékenységük és a kulturális vonatkozások alapján. Mivel a kutatás még tart ezért egyelőre nem írok róla többet, de később, a diploma átvétele után több helyen is lehet majd találkozni vele. Az azonban már most is jól látszik, hogy az ifjúsági közösségi terek hatalmas jelentőséggel bírnak bármely településen működjenek. Nagyon fontos helyek a szocializáció szempontjából. Épp ezért az is nagyon fontos, hogy az ott dolgozó szakemberek megbecsült tagjai legyenek az adott közösségnek és a társadalomnak. Rengeteg haszna van a fiatalokat és a helyi közösséget tekintve egyaránt. Amiről már korábban írtam az számos pontban megerősítésre került már most, pedig még van munka a kutatással. Most egyelőre ennyit rólam és a cikkekről. ritkábban jelentkezem, de igyekszem akkor kicsit bővebben írni az adott témáról.

The post Kutatás a metszéspontban appeared first on VBstudioZ.com.

Mint már említettem, nincs jelenleg egységes intézményrendszer az ifjúsági területen, mint például a közművelődési, vagy a szociális szektorban. Ezért nehéz mindenre érvényes menedzsmentről beszélni, vagy jelen esetben írni.  Mégis vannak, olyan részei melyek szinte minden esetben megjelennek függetlenül a fenntartótól, vagy a településtől.

Ha már a háttérről szó esett, ezzel kezdünk. Sokféleképp üzemelnek ifjúsági közösségi terek az országban. Legtöbbször a közművelődési intézmény részeként. Ez lehet művelődési központ, Agóra, könyvtár, sőt még múzeum is. Sok helyen Nonprofit KFT-t hoztak létre intézmény helyett. Így az önkormányzat nagyobb szabadságot élvez, viszont legtöbbször ez a szakmaiság rovására megy. Olyan vezetők kerülhetnek az ügyvezetői székbe, akik szakmailag kevéssé, vagy egyáltalán nem alkalmasak az adott terület irányítására, ellenben jó pártkatonák. Találunk sok pozitív példát is, de nem ez a jellemző sajnos.  Az ifjúsági közösségi terek pedig ezeknek a gazdasági társaságoknak a részeként üzemelnek inkább púpként értelmezve a cég hátán, mint hasznos befektetésként a jövőbe. Kipipálják a kötelezőt, és sok esetben mindegy mi történik, csak ne kerüljön sokba, de ha kell, elő lehessen venni, hogy itt van. Vezetőként sem a legtapasztaltabb szakembert találjuk, hanem olyat, aki adott helyzetben megfelel az aktuális hatalmi körnek. Természetesen vannak esetek, amikor épp a szabadság adta lehetőségeket kihasználva szárnyal az ifjúsági munka ám legtöbbször a nonprofit KFT-k esetében ritka.  Kevesebb a külön ifjúsági intézményként működő ilyen hely. Elnevezését tekintve ifjúsági központokról, ifjúsági házakról beszélünk. Ha a kulturális intézményrendszert vesszük alapul közösségi terek alacsonyabb szintűek, mint a művelődési központok. Viszont most csupán a funkciót jelölöm a közösségi tér elnevezéssel, ugyanis az ifjúsági közösségi terek nem csupán közművelődési feladatokat látnak el. Ahogyan a bevezető részben írtam ezek alapvetően három szektor metszéspontjában működnek, a közművelődési, oktatási, szociális szektor speciális ifjúsági területeit fogalja magába a tevékenységük. Ez igen széles paletta, a tevékenység is sokrétű, sokaknak talán ezért kissé átláthatatlan.  Valójában nagyon egyszerű, ha ismerjük az egyes területek sajátosságait, legalább vázlatosan.

Menedzselés szempontjából tehát mindegyik ágazatra tekintettel kell lenni. Ugyanakkor minden intézmény valamelyest specializálódik. Nagyon ritkák azon helyek, ahol mindegyik terület egyforma arányban van jelen. Mindig van eltolódás a helyi igényeknek megfelelően. Az érthetőség kedvéért egy példa: léteznek helyek, ahol a művészet dominál, és vannak ahol a szociális tevékenység. Kiegészítem ezt az információt, azzal, hogy ez sem állandó, hiszen az igények változnak, és lehet, hogy másfél év múlva teljesen más terület kap nagyobb hangsúlyt. Sok múlik tehát a gazdasági, és szociális környezeten, a fenntartón. Teljesen más menedzselni egy kistelepülés ifjúsági terét, mint egy nagyvárosét. Amivel mindenhol találkozunk, azok a pályázatok. A fenntartó ugyanis legtöbbször csupán a legszükségesebb költségeket állja, sokszor még azokat sem teljes mértékben. Vannak esetek amikor a legjobb szándék ellenére sem képes erre, és létezik olyan szituáció, amikor csupán az akarat hiányzik. Egy nagyváros esetében nehezen magyarázható, ha az alkalmazottak nem a végzettségüknek megfelelő bért kapják, és nem az elvárható státuszban, foglalkoztatási formában kénytelenek dolgozni.  Míg ugyanez egy kistelepülésen, főleg hátrányos helyzetű területen érthető, ha nem is elfogadható. Viszont épp ezeken a településeken mindent megtesznek azért, hogy rendben legyenek ezek a feltételek is.

Tehát a pályázatok. A legtöbb ifjúsági szervezet, közösségi tér, iroda, stb, legfőbb bevételi forrásai. Ha nehezen kigazdálkodta a fenntartó az alapokat, akkor a programokra, eseményekre, projektekre, ezekből a forrásokból van pénze az adott helynek. Ebből tudnak eszközöket vásárolni, kirándulásokat, tanulmányutakat, képzéseket szervezni.  Legtöbb lehetőség az ERASMUS+ és az Európai Szolidaritási Testület pályázataiban van erre a célra. Az adott program jelegétől függően NKA, vagy Civil Alap pályázatok is rendelkezésre állnak. A GYIA forrásai korlátozottak, itt csak kisebb összegű támogatásra van lehetőség. Nagyon alacsony a keretösszeg és nagyon sok a pályázó, ezért itt viszonylag kevés a támogatott projekt. Próbálkozni azonban mindenképpen érdemes ezeken és a többi speciális területre kiírt tenderekre is.

Szó volt már a fenntartóról, és a kiegészítő bevételekről, érdemes a szponzorációról is említést tenni. Ha van helyi vállalkozás, akkor ha kevés lehetősége is van minimális támogatást nyújt a helyi közösségnek. Ha erre nincs lehetőség, érdemes indulni néhány nagyobb kampányban, és ma már több internetes szponzorációs mód elérhető.

Forrásokról röviden ennyit. A menedzsment másik fontos feladata, a szakmai háttér, és eszközrendszer biztosítása, valamint a napi feladatok, és a hosszabb távú stratégia kidolgozása, megvalósítása. Az új szervezetek esetében a munkatársak kiválasztása az első lépés. Ha ez már megtörtént, akkor a helyi igényeknek megfelelő szakmai tevékenység, és az ahhoz szükséges eszközök hozzárendelése, feladatok elosztása, közös feladatok meghatározása, stb. Itt már a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni, így konkrét általános mindenre érvényes irányvonalat nem lehet kijelölni. Az adott hely, környezet, szükségletek határozzák meg, a menedzsment fő feladatait, ami nyilván a szervezet fenntartása fejlesztése. A megvalósítás pedig mindenhol másképp zajlik. A mi fontos, hogy hosszú távon tervezzünk, szakmailag megfelelően, és hitelesen tudjuk képviselni az ifjúsági szakmát, hogy a fiataloknak és ezáltal a társadalomnak a leghasznosabb legyen.

The post Ifjúsági közösségi terek – Menedzsment appeared first on VBstudioZ.com.

Ahogyan az első részben írtam egy ifjúsági közösségi térben csakúgy, mint a legtöbb munkahelyen van egy minimum létszám, ami szükséges a feladatok ellátásához. Ezt az adott intézmény elhelyezkedése, és a helyi igények határozzák meg, ahogyan arról már szó volt. Fontos ugyanakkor a munkaerő minősége is. Olyan dolgozókra van szükség, akik több területen is jártasak, és elhivatottak a szakmájuk iránt. Mert ez nem munka, hanem hivatás, és életforma.

Nagyon fontos, hogy minden esetben csapatról beszélünk. Egy ember kevés, még a legkisebb térben is, ha az optimálisan működik. Gondoljunk a szabadságolásra, vagy a betegségekre, továbbképzésekre. Ha csak egy személy dolgozik az adott ifjúsági közösségi térben, nem lesz aki helyettesítse, és bizonyos létszám felett szükséges is több fő azonos szintű szakember. A legkisebb településeken tehát két-három fő szükséges a teljes tevékenységhez. A kiválasztás során figyelni kell arra, hogy egymás feladatit is képesek legyenek ellátni, ha szükséges.

A közepes méretű terekben, a városokban, tevékenységtől függően négy-öt fő tudja ellátni a feladatokat. Itt már szélesebb tevékenységi körről beszélhetőnk, ami több embert igényel. Nagyobb lélekszámú településeken, több a fiatal is, tehát más szolgáltatási struktúra szükséges.

A nagyvárosokban, megyeszékhelyeken már szakmai központokként is üzemelnek az ifjúsági közösségi terek, itt már tevékenységtől függően minimum hat-nyolc, sőt akár tíz szakember is elképzelhető. Talán soknak tűnik, de ha belegondolunk, hogy egy-egy megyeszékhely százezer és kétszázezer fő közötti lakossággal rendelkezik, arányosan több fiatal jut minden ifjúsági közösségi térre. Még, ha mindenki legalább három másik munkatárs feladatát képes elláétni ideiglenesen, ha szükséges, akkor sem mondható soknak ez a létszám. Ezek a terek területileg is nagyobbak a többinél, a tevékenységük is sokrétűbb.

A csapat összetételében törekedni kell arra, hogy legyen tapasztalt idősebb, és a célcsoporthoz nagyon közel álló fiatal, pályakezdő, és gyakornok is. Más és más feladata van mindegyiknek, mégis egyaránt fontosak a csapatban. Az intézményvezető a legtapasztaltabb, legtöbb szaktudással rendelkező munkatárs. Ő minden területen képes feladatot ellátni, ha szükséges, minimum háromnegyed százalékon a specialistához képest. Természetesen az ő feladata elsősorban az üzemeltetés, irányítás, és a szakmai képzés, pályázatok, projektek események szervezése, és a szakmaiság biztosítása, de a fiatalokkal is foglalkozik néhány speciális területen.  Mindenképpen fontos, hogy a tevékenységekhez speciális tudással rendelkező kollégák is legyenek a csapatban, művészeti tevékenység esetén az adott ághoz értő, zenész, festő, táncos, operatőr, stb. Ugyanakkor fontos, hogy a szociális területek is jelen legyenek, pszichológus, vagy szociális munkás, esetleg pedagógus, pedagógiai munkatárs. A tevékenységek átfedik egymást, tehát lehet egy zenész-fotós pszichológus, vagy bűvész-táncos-grafikus pedagógus és a lehetőségek sora szinte végtelen.

Aa szervezési feladatok általában mindenkit érintenek, a pályázatok, projektek tervezésétől a megvalósításig minden munkatársnak fontos feladatai vannak, túl a fiatalokkal történő foglalkozáson. Így nézve már nem is olyan sok az a tíz fő ugye? Főképp, ha figyelembe vesszök, hogy itt emberekkel foglalkozunk, maximális szakértelemmel és odafigyeléssel. Nemcsak annyi, hogy leadjuk a tananyagot, vagy kiszolgáljuk egy étellel, és továbbmegy. Az egyén egész életére hatással van egy ifjúsági szakember. Hosszabb távú kapcsolat van a fiatal, és a szakember között, sok esetben jelentős pozitív hatást gyakorolva az egyénre. Ezt pedig eredményesen csak bizonyos létszámig lehet megvalósítani. A mi nőségi munka számít, nem a ,mennyiség.  Nagyon röviden ennyit gondoltam a szakmai teamről írni ismertetőnek talán elég is elsőre. Következik a menedzsment, melyet már érintettem, de részletesebben a következő részben lesz róla szó.

The post Ifjúsági közösségi terek – Humánerőforrás appeared first on VBstudioZ.com.

Az első részben azt vizsgáltuk, hogyan navigáljunk a szakértői álláspontok között. Most a másik oldalt világítjuk meg, tehát a szakértők oldaláról vizsgálódunk. Nem mindegy ugyanis, hogy szakemberként hogyan kommunikálunk a nyilvánosság előtt. Ha valamit elrontunk, akkor bizony sok év munkája vész kárba. Egy szakértőnek az egyik legfontosabb a hitelesség. Ha ezt elveszíti, akkor tulajdonképpen mindent elveszített. Tévedni természetesen lehet, hiszen a szakértő is ember, viszont nem mindegy miben, és mekkora mértékben nyúlt mellé. Egy életművet tehet tönkre egy ilyen eset, de az is, ha csupán rosszul kommunikál az illető. 

Előfordulnak olyan esetek is amikor felhasználják bulvár, vagy politikai célokra, ezáltal fokozatosan csökken a hitelessége, komolytalanná válik a személye. Ha ez párosul a már említett hiányosságokkal, akkor tulajdonképpen vége is lehet a karrierjének. Egy idő után már nem lesz hasznos a bulvárnak, vagy kínossá válhat politikailag, a tudományos életben pedig már régen csak bohócnak tartják. Ha nem ér el komoly szakmai eredményeket, akkor nincs tovább. Ezek a helyzetek mind elkerülhetők.

Hogyan? Egészen egyszerűen. A helyén kell kezelni a dolgokat. Aki remek szakértő, de nem jól kommunikál, az maradjon a háttérben, amíg el nem sajátítja egy elfogadható szinten.  Legtöbb szakember azért képes megoldani ezeket a helyzeteket. Ugyanakkor, ha valaki remek előadásokat tart, de nyilatkozni képtelen megfelelően, akkor maradjon az előadásoknál, míg el nem sajátítja a nem formális szereplés képességét. Sokan írásban kommunikálnak jobban, ők jól teszik, ha írásban válaszolnak a kérdésekre. Blogolhatnak is, amit az újságírók idézhetnek. Azonban minden nyilvános szereplés előtt fel kell készülniük akár sablonmondatokkal, mint a politikusoknak. Javasolt, trénerek felkérése. Nagyon sokat tud segíteni, ha gyakorolják a várható helyzeteket.

Tisztséget pedig akkor érdemes elvállalni, ha felkészültünk a nyilvánosság előtti szereplésre.  Ha mindenképpen kell az a pozíció, mert „nagyon ritkán adatik meg”, meg „egyszer az életben” típusú lehetőség, akkor felelősségteljesen gondolkodva ideje fejleszteni a kommunikációs képességet. Ha emberünk mégis úgy érzi, képtelen erre, és nem kerülhető el a gyakori nyilvános szereplés, akkor el kell gondolkodni, azon, alkalmas-e a posztra. Nem elég a szakértelem ilyen esetekben, hanem tudni kell szerepelni is. Sokszor szóvivők segítségével kezelhető a helyzet, sokan alkalmazzák is ezt a módszert. Így még nagyobb tekintélyt szerezhet magának szakemberünk, ha csak indokolt esetben szólal meg.  Még nagyobb jelentősége lesz a szavainak, hiszen most személyesen ő szólalt meg.

Nagyon fontos a stílus, ahogyan kommunikálunk. Minden szakértőnek ki kell alakítania a maga nyilvánosan ismert karakterét, amely természetesen nem különbözik a megszokott emberi természetétől. Hitelesnek kell maradnia, és természetesnek.  Könnyen mesterkélt, vagy művi lehet a szereplés ha erre nem figyel oda, így pedig veszít a hitelességéből. Nagyon fontos, hogy a célcsoportnak megfelelően kell alakítani a közlést. Nem mindegy, hogy gyereknek tartunk előadást, vagy a tudományos közegnek. Teljesen más fogásokat kell használni, akkor is, ha nyilvánosság előtt televízióban, rádióban vagy rendezvényen nyilatkozik valaki szakértőként.

Összefoglalásképpen úgy fogalmazhatunk, hogy minden szituáció egyedi, ezért mindegyik más megoldásokat kíván. Figyelni kell a saját képességekre, folyamatosan fejleszteni, és pótolni a hiányos részeket. Szakértőként a hitelességre kell törekedni, csak abban és úgy megnyilvánulni, amiben, és ahogyan a legjobb teljesítményt képes nyújtani.  Nem célszerű elköteleződni egy szűkebb nézőpont mellett, főleg, ha az nem szakmai. Ronthat a megítélésen, ha valamely ideológia mentén próbál meg valaki szakérteni. A saját egyéniségének megfelelő formát érdemes választani, viszont nem ragadhat meg csak egy módszernél, igenis fejlesztenie kell magát. Például az írásos válaszok mellett szóban is képessé kell válni a kommunikációra.

Legcélszerűbb a hiteles, ugyanakkor a célközönségre alkalmazott megfogalmazás, és kerülendő a szükségtelen szakszavak használata nyilvánosság előtt. Vegyes vagy laikus közönségnek meg kell magyarázni a fontosabb kifejezéseket!  Ha ezeket az alapvető elvárásokat megteszi a szakember, akkor sokáig hiteles maradhat, és sokszor fogják keresni.  Konkrét kérdésekkel elérhetőségeimen bátran kereshet akinek felkeltettem az érdeklődését.

The post Szakértők kommunikációs szempontból – 2. rész appeared first on VBstudioZ.com.

Sajnos jelenleg nincs egységes államilag finanszírozott intézményrendszer ifjúsági területen. Ez azonban csak részben sajnálatos, mert ha a bevezetőben említett sajátosságokat figyelembe vesszük, akkor egy vízfejű főváros központú hierarchikus rendszer ami általában az állami rendszerekre jellemző, alkalmatlan lenne a célok megvalósítására. Ugyanakkor vannak olyan már létező intézménystruktúrák melyek mintául szolgálhatnak.

Elég rugalmasak, még országos szinten is, és a helyi igényekre is gyorsan képesek reagálni. Még kortárs mentor koromban vázoltam fel egy általam működőképesnek tartott intézményrendszert, mely kifejezetten ifjúsági célokat szolgált.

 Ebben a cikkben nem fejtem ki a részleteket, viszont az akkori tanulmányom alapul szolgál jelen íráshoz, hiszen szerepelnek benne azok a vonások, melyek jellemzik az egyes települési szinteken működő ifjúsági közösségi tereket.  Mint azt már írtam alapvetően különböznek az igények a különböző településeken.  Ugyanakkor nem mondható az, hogy például zenés foglalkozásra nincs szükség falvakban, csak városokban. Igenis lehet, ha van rá igény. Sokszor megfigyelhető a hagyományőrzés, mint tevékenység a kistelepüléseken, de a városokban is. Tehát így nem különíthetők el az egyes településtípusokon működő közösségi terek. Nagyobb halmazokban gondolkodva mégis lehet egységes alaptevékenységről beszélni. Ha kommunikációs, informatikai, művészeti fejlesztő tevékenységként említjük, akkor ezeket a nagyobb csoportokat már lehet egységesen kezelni, hiszen mindenhol felmerülhet igény művészeti tevékenységre, de ez lehet zene, képzőművészet, vagy akár filmkészítés is. Egységes rendszer tehát szélesebb fogalmi rendszerben értelmezhető. A lokális igények pedig alapvetően eltérhetnek még a szomszédos falvakban is.

Mégis mire lehet szükség az egyes szinteken? Vegyünk először egy kistelepülést, ahol a fiatalok napközben az iskolában vannak, mint bárhol az országban. Hétköznapi szabad idejük csak késő délután van, vagy hétvégén. Egy faluban azonban a mezőgazdasági tevékenység a legfőbb jellemző. A fiatalok, a szabad idejük jelentős részét, a családi kisebb- nagyobb gazdaságban töltik. Kevesebb tehát az az idő, amit szórakozásra, vagy kikapcsolódásra fordíthatnak. Ilyen településeken, szűkebb az ifjúsági közösségi terek szolgáltatási palettája. Kevesebb lakos kevesebb fiatalt is jelent, egy nagyobb településhez viszonyítva. Működhet például a művelődési központban, egy szobában. Vagy külön épületben is.

Kisvárosban, már más életmód jellemző, bár itt is megfigyelhető a ,mezőgazdaság, vagy kisipari tevékenység. Itt már bővebb kínálatra van szükség, a helyi igényeknek megfelelően. Nagyobb városok, megyeszékhelyek, már akár több ilyen teret is elbírnak, akár specializálódhatnak is egy-egy tevékenységi körre. Például lehet olyan, amelyik inkább szociális, vagy amely művészeti, vagy oktatási tevékenységre helyezi a hangsúlyt. Így nem konkurenciái, hanem partnerei lehetnek egymásnak. Ezen felül a megyeszékhelyek lehetnek módszertani, és szakmai központok is.  Itt már általában külön épületre van szükség, de sokszor tapasztalom a városi művelődési intézmények valamelyikében történő elhelyezést is. Optimális esetben azonban egy zárt kerttel rendelkező külön épület az ideális.

A főváros azon túl, hogy az egész rendszer központja, kerületenként több ifjúsági közösségi teret igényel, a nagyvárosokhoz hasonló felosztásban. Természetesen most nagyon leegyszerűsített példát írtam, de nem is volt célom a részletes leírás. Csupán azt akartam bemutatni, hogy ma is sokféleképpen működhet egy ifjúsági közösségi tér, és mennyire eltérő élethelyzetek, körülmények jellemzők a magyarországi településeken. Más és más igények, lehetőségek, eltérő válaszokat, szolgáltatásokat eredményeznek.

The post Ifjúsági közösségi terek – Szervezeti jellemzők appeared first on VBstudioZ.com.

Mint minden kapcsolatban a csapaton belüli viszonyrendszerben is a kommunikáció a kulcs jó jó légkörhöz, és a megfelelő teljesítményhez. Ha nincs megfelelő kommunikációs rendszer a közösségen belül, akkor kevésbé lesz hatékony a működés, vagy akár zavarok is előfordulhatnak. Viszont fontos megjegyezni, hogy minden kommunikációs rendszer csak annyira működhet jól amennyire használják. 

Például sok helyen egyáltalán nem használják a belső kommunikációs felületeket, hanem inkább külső üzenetküldő segítségével kommunikálnak a munkatársak. Létezne azonban olyam munkahelyek, ahol ez kifejezetten tiltva van, és csak a belső hálózatot használják, akkor is, ha már nem felel meg a kor követelményeinek.  Egyik megoldás sem teljesen jó. Előbbinél lehetnek biztonsági kockázatok, utóbbi esetben a hatékonyság, teljesítmény rovására megy az elavult rendszer.

A szervezeti kommunikációról szóló részben már volt szó a kommunikációs szintekről, és csatornákról. Erre nem térek ki részleteiben. Azt viszont fontosnak tartom  megjegyezni, hogy ezeket a csapat, vagy csoport összeállításánál már ki kell dolgozni. Ki kivel van egy szinten, ki kivel kommunikál legtöbbet? Fontossági, és gyakorisági sorrendet, irányokat ki kell jelölni. Ha megvan a teljes rendszer, akkor használni kell, és az adott körülményekhez igazítani, javítani, amit szükséges.  Használat közben derülnek ki a hiányosságok, és így lehet optimalizálni a csapat tevékenységét figyelembe véve. Csoporton belül a vezető általában mindenkivel kapcsolatban van, míg nagyobb egységek esetében több szintű struktúrában már csak a közvetlen munkatársaival, és ritkábban a teljes céggel. Ez is legtöbbször írásban, vagy állományértekezleteken szónoklatban történik.

Maradjunk azonban a kisebb csapatnál. Minimális létszám esetén is léteznek szintek, még akkor is, ha legtöbbször csupán papíron léteznek. Függetlenül a csapat összetételétől egy vezető minden esetben van. Az már eltérő lehet, hogy ő inkább kívülről irányít, vagy szerves részévé válik a csoportnak.  A csapaton belül általában szakterületek szerinti funkcionális szintek a leggyakoribbak, legtöbbször inkább egymás mellé rendelve azonos szinten, semmint hierarchikusan egymás feletti viszonyrendszerben. Ha mégis van vertikális rendszer, akkor a vezető után a gazdasági, majd a speciális szakmai rétegek következnek.  Ez nagyon leegyszerűsített szerkezet, de most nem is cáél a bonyolult hálózatok bemutatása. Kommunikáció szempontjából ez azért lényeges, hogy lássuk, van felfelé és lefelé irányuló, és oldalirányú kommunikáció is csapaton belül. Nagyobb rendszerekben a hivatalos csatornákon kívül léteznek informális csatornák is melyek megkönnyítik, vagy lerövidítik az utat, de nem szabad, hogy uralkodóvá váljanak. Inkább kiegészítőnek javasoltak. Kisebb csoportokban ennek nem sok realitása van, igen ritka, hiszen szinte mindenki kommunikál mindenkivel. Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a hivatalos csoporton belüli kommunikációt, és a kevésbé hivatalos formákat. Egyértelműen közölni kell, hogy az adott közlés, utasítás, javaslat, vagy kérés, esetleg megjegyzés. Nem kell túlbonyolítani, az egyszerűbb szinte mindig jobb.

Összegzésként megállapítható, hogy a kommunikáció kisebb csoporton belül is nagyon fontos szerepet játszik a konstruktív, hatékony feladat végrehajtáshoz, ami csak kedvező légkörben valósulhat meg. A jó hangulatot azonban keretek közé kell szorítani a hatékonyság érdekében. Sok múlik a csoport létrejöttének célján, összetételén. Ideiglenes, vagy állandó csapatról van szó? Ideiglenesnél meghatározó az időtartam, amire létrejött, és meg kell tervezni nemcsak a csapat építését, hanem a szétválást is. Ez mind külön kommunikációs feladat, melyeket mindig az adott helyzethez kell igazítani. Röviden ennyi fért az általános ismertetésbe. Konkrét kérdésekkel kapcsolatban, szívesen állok az érdeklődők rendelkezésére az elérhetőségeim valamelyikén.

The post Jól működő csapat második rész – belső kommunikáció appeared first on VBstudioZ.com.

Ez is egy több részből álló minisorozat, melyben a szakértői kommunikációt vizsgáljuk. Napjainkban ugyanis nem egyértelmű sok esetben, hogy  szakmailag mennyire elfogadható, amit az adott szakember mond.  Legtöbb esetben nincs gond, ám előfordul, hogy tudósunk teljesen beleragadt egy ideológia propagálásába. Emiatt pedig veszít a hiteléből. Természetesen egy tévénéző erről semmit sem tud, és szinte bármit elhisz, amit a bemutatott szakértő mond. Mi van akkor, ha egy másik szakértő az ellenkezőjét állítja? Két szakértő között nehéz választani, de nem is biztos, hogy kell. Ebben a bevezető cikkben, a tudatos médiafogyasztás szakértői oldalával foglalkozunk. Először a fogyasztó oldaláról közelítjük meg a témát.

Az említett szituáció megoldását a tudatos médiafogyasztás fogásai adják. Nem kell mindent elhinni, amit a tévében mondanak, vagy egy „szeretett vezető” mantrázik. Az általános tájékozottsághoz hozzátartozik, hogy a leggyakrabban megjelenő szakértőkről magunk is szerzünk információt. Így már képesek vagyunk az illetőt objektívebben megítélni. Tudni fogjuk, mit, és miért mond, és a mondanivalója illeszkedik-e a valósághoz, vagy teljesen elveszett a részletekben. Két szakértő látszólag egymásnak ellentmondó állításit összevetve kideríthetjük, a két álláspont közti egyezéseket. Ezáltal képbe kerülünk a legfontosabb információkat illetően. Hétköznapokban ennél többre nincs is szükség. Ha iskolai, vagy munkahelyi feladat okán van szükségünk információra, egyébként is részletes kutatást kell végeznünk, hogy a lehető legteljesebb képet kapjuk az adott témáról. Ez tehát már egy szorosabb elköteleződést jelent a téma iránt, még ha nem is mindig önszántunkból tesszük.  Fontos, hogy ne ragadjunk le egy nézőpontnál, mert sokszor az ellentétes álláspont is ugyanannyira igaz.

Általános értelemben tehát nincs jó vagy rossz szakértő, kommunikációs szempontból azonban megkülönböztethetünk, jól és rosszul kommunikáló szakembert. Kérdezhetnénk, ha valaki nem jó kommunikátor, akkor miért szerepel a tévében? Sok oka lehet, a tudományos publikáláson túl szimplán őt kérték fel. Ha nem szerepel jól, akkor legközelebb nem kérik fel. Az is előfordul, hogy ő az egyetlen szaktekintély az adott területen. Fontos megjegyezni, hogy attól, hogy rosszul kommunikál, a szakterületen még lehet kiváló. Viszont nagyon gyorsan leépítheti a sok évtizede épített pozitív képet. . Ilyenkor már a szakembernek kell lépéseket tennie, hogy javuljon,a kommunikációja, de erről majd legközelebb.

Mégis akkor kire érdemes hallgatni? Van általános minden tudományterületre szóló módszer? Csodaszer itt sincs, de ha néhány dolgot betartunk, akkor könnyebben szelektálunk az információk között. Első alapszabály, hogy minden információt ellenőrzünk legalább három különböző forrásból. Ezt az újságíróknak, média szakembereknek az első órán tanítják. Ha ezen túlestünk, már rendelkezünk némi plusz információval az eredeti forráshoz képest. Ez legtöbbször elég, hogy közel pontos képet kapjunk, és ne érezzük magunkat becsapva. Az adott szakértőről is rendelkezünk egy korrektebb benyomással. Tudni fogjuk, hogy mennyire hiteles egy témában, érdemes-e hinni neki, vagy nem.

Nagyon kényes témák esetében célszerű utánajárni azoknak a szakembereknek is, akik már nem függnek semmitől. Tehát nem töltenek be tisztségeket, melyek függővé tehetik őket egy-egy tudományos, vagy politikai ideológiától. Üzleti szálak sem fűzik már őket egyetlen gazdasági csoporthoz sem. Ők azért érdekesek számunkra, ha információra van szükségünk, mert nincs elköteleződés. Megtehetik, hogy a valós tényeket közöljék,  a megfelelő formában. Nincs náluk tabu. Kimondhatnak olyan dolgokat is, amit egy aktív, vezető poszton álló szakember nem tehet meg, mert megszűnhet a támogatása, az állása, akár karaktergyilkosság áldozata is lehet. Sok ilyen példát láttunk az elmúlt évtizedekben Attól, hogy a tudományos világ, dogmatikus akadémista része nem teljesen ért egyet tudósunkkal, még lehet igaza. Könnyen kiszűrhetjük, a már említett ellenőrzéssel. Az említettek okán, talán a már független szaktekintélyek a leghitelesebbek. Nekik már nem fűződik érdekük egyetlen hamis állításhoz, vagy féligazság közléséhez sem.

Végül nem árt, ha használjuk a józan eszünket, és az iskolában szerzett ismereteinket. A hétköznapokban elegendő ismeret áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felmérjük, melyik szakértő a leghitelesebb egy adott témában.  Röviden ennyi fért bele a külső szempontról szóló fejtegésbe.. Legközelebb megnézzük, a szakértői oldalt.

The post Szakértők kommunikációs szempontból- első rész appeared first on VBstudioZ.com.

Igen új szervezetet hoztunk létre kollégáimmal Aktív Ifjúságért Egyesület néven. Személyes érdekeltségem is van. Ez már nagyon régi tervem volt, de eddig mindig másoknak segítettem. Ott voltam számtalan szervezet létrejötténél, de mindig a háttérben, esetleg benne voltam az elnökségben, de inkább a szakmai részért feleltem. Természetesen,sokszor előfordult, hogy nekem kellett menteni menthetőt, és intézkedni, amikor a vezetők nem álltak a helyzet magaslatán. Sok év tapasztalatom van tehát a civil szervezetek irányításában. Erről már többször írtam.

Most azonban engem ért a megtiszteltetés, hogy immár nem háttérben meghúzódva, hanem elnökként is felelősséget vállalhassak. Szerencsém van, ugyanis csupa olyan volt, és jelenlegi kollégával dolgozhatom együtt a fiatalokért, akik tényleg szeretik ezt a tevékenységet. Még akkor is, ha most épp más szakterületen kénytelenek helytállni. Az egyesület, mint szinte minden amit  csinálok több céllal jött létre. Leginkább a fiataloknak szolgáltat iskolán kívüli tevékenységeket, többek között projektekkel, foglalkozásokkal, és későbbiekben közösségi tér üzemeltetésével.

A tanároknak intézményeknek, civil szervezetknek is nyújt szolgáltatást elsősorban információ szolgáltatással, de professzionális fotó, és videó dokumentáció is részét képezi a tevékenységi körnek. Rendszeresen kíván a csapat képzéseket szervezni, és az ifjúsági szakmai fejlesztését, és érdekképviseletét is szeretné ellétni. Sok tapasztalat koncentrálódik a szervezetünkben amit igyekszünk lehető legjobban kihasználni.  Remélem, hamarosan minden korlátozás nélkül tudunk dolgozni a fiatalokért, és a szakmáért. Néhány főbb eseményről a saját honlapomon is beszámolok majd, de akit érdekel minden hasznos információt megtalál az egyesület honlapján.

The post Megalakult az Aktív Ifjúságért Egyesület appeared first on VBstudioZ.com.

Cikksorozatom második részében a statisztika közléséről lesz szó. A bevezetőben már írtam néhány eleméről. Most részletesebben elmerülünk a korrekt közlési formákban. Mint kiderült, és remélem sok olvasónak eddig is egyértelmű volt, nem mindegy hogyan kommunikáljuk az eredményeinket. Főképp, ha sajtóban, nagy nyilvánosság előtt tesszük, akár pánikot is kelthetünk, vagy gazdasági folyamatokat befolyásolhatunk velük.

Kezdjük az elején! Hogyan keletkeznek az adataink? Milyen módszerrel szerezzük azokat?  Milyen céllal? Kinek szánjuk? Ezek a kérdések nagyon fontosak a későbbi kommunikáció szempontjából. Ezeket ugyanis közölnünk kell az adatokkal együtt. Mint ismeretes, a számok, bár tényszerűek, önmagukban nem jeleznek sokat. Fontos közölnünk háttér információkat, a korrekt értelmezéshez. Azért is így kell tennünk, mert szkeptikusok, bárhol lehetnek, és ha épp a mi statisztikánkat szedik szét, hiányos kommunikáció miatt, az nem kellemes.

Ilyen esetek elkerülhetőek, ha tényleges, korrekt adatokkal dolgozunk. Sokszor előfordult már, hogy félreértelmeztek statisztikákat, és a tőzsdén pánik tört ki, veszélybe sodorva ezzel sok ember életét.  Szinte minden esetben a hibás közlés volt az ok. Néhányszor előfordult számítási, vagy összegzési hiba. Létezik egy hibahatár, de ezekben az esetekben senki nem vette észre, hogy ezt már átlépték.

Az adatok keletkezésénél is véthetünk hibákat. Elég, ha nem szelektálunk elég széles körben. Az összevont adatok jelentősen torzíthatják a végeredményt. Például, egy gyártási hibás terméksorozatban kétféle hiba derült ki. Ezek összefügghetnek egymással, de nem minden esetben. Ha nem határozzuk meg az összefüggések arányát, és besoroljuk mindegyiket egy adatba, akkor torzítjuk a statisztikát, ami a gyártási hiba kijavítását is akadályozhatja. Ezáltal téves döntések születhetnek, és a hiba nem fog maradéktalanul megoldódni. Az adatokat, tehát a lehető legjobban szegmentálni kell. Példánkban el kell különíteni az összefüggő hibás eseteket a többitől. Ellenkező esetben az összes hibát összefüggőként fogják tekinteni, ami a megoldást nehezítheti. Tökéletes statisztika nem létezik, hiszen mindig lehet jobb, de azért törekednünk kell a legjobb módszer alkalmazására.

A közlésnél pedig a lehető legteljesebb magyarázatot kell fűzni a statisztikához. Így tudjuk megelőzni a téves következtetéseket. Igen, nagy a valószínűsége annak, hogy ennek ellenére lesz, aki a saját értelmezése szerint magyarázza a számokat. Viszont, ha mi korrekten dolgoztunk, akkor hamar kiderül a tévedés. A magyarázatban oda kell figyelnünk a szóhasználatra, mert ez is adhat okot téves értelmezésre. Mivel minden statisztika más, teljes mélységében nem lehet  egy cikkben mindre  kitérni. Kérdés esetén, szívesen válaszolok az elérhetőségeim valamelyikén.

The post A statisztika kommunikációja második rész appeared first on VBstudioZ.com.