Mint már említettem, nincs jelenleg egységes intézményrendszer az ifjúsági területen, mint például a közművelődési, vagy a szociális szektorban. Ezért nehéz mindenre érvényes menedzsmentről beszélni, vagy jelen esetben írni. Mégis vannak, olyan részei melyek szinte minden esetben megjelennek függetlenül a fenntartótól, vagy a településtől.
Ha már a háttérről szó esett, ezzel kezdünk. Sokféleképp üzemelnek ifjúsági közösségi terek az országban. Legtöbbször a közművelődési intézmény részeként. Ez lehet művelődési központ, Agóra, könyvtár, sőt még múzeum is. Sok helyen Nonprofit KFT-t hoztak létre intézmény helyett. Így az önkormányzat nagyobb szabadságot élvez, viszont legtöbbször ez a szakmaiság rovására megy. Olyan vezetők kerülhetnek az ügyvezetői székbe, akik szakmailag kevéssé, vagy egyáltalán nem alkalmasak az adott terület irányítására, ellenben jó pártkatonák. Találunk sok pozitív példát is, de nem ez a jellemző sajnos. Az ifjúsági közösségi terek pedig ezeknek a gazdasági társaságoknak a részeként üzemelnek inkább púpként értelmezve a cég hátán, mint hasznos befektetésként a jövőbe. Kipipálják a kötelezőt, és sok esetben mindegy mi történik, csak ne kerüljön sokba, de ha kell, elő lehessen venni, hogy itt van. Vezetőként sem a legtapasztaltabb szakembert találjuk, hanem olyat, aki adott helyzetben megfelel az aktuális hatalmi körnek. Természetesen vannak esetek, amikor épp a szabadság adta lehetőségeket kihasználva szárnyal az ifjúsági munka ám legtöbbször a nonprofit KFT-k esetében ritka. Kevesebb a külön ifjúsági intézményként működő ilyen hely. Elnevezését tekintve ifjúsági központokról, ifjúsági házakról beszélünk. Ha a kulturális intézményrendszert vesszük alapul közösségi terek alacsonyabb szintűek, mint a művelődési központok. Viszont most csupán a funkciót jelölöm a közösségi tér elnevezéssel, ugyanis az ifjúsági közösségi terek nem csupán közművelődési feladatokat látnak el. Ahogyan a bevezető részben írtam ezek alapvetően három szektor metszéspontjában működnek, a közművelődési, oktatási, szociális szektor speciális ifjúsági területeit fogalja magába a tevékenységük. Ez igen széles paletta, a tevékenység is sokrétű, sokaknak talán ezért kissé átláthatatlan. Valójában nagyon egyszerű, ha ismerjük az egyes területek sajátosságait, legalább vázlatosan.
Menedzselés szempontjából tehát mindegyik ágazatra tekintettel kell lenni. Ugyanakkor minden intézmény valamelyest specializálódik. Nagyon ritkák azon helyek, ahol mindegyik terület egyforma arányban van jelen. Mindig van eltolódás a helyi igényeknek megfelelően. Az érthetőség kedvéért egy példa: léteznek helyek, ahol a művészet dominál, és vannak ahol a szociális tevékenység. Kiegészítem ezt az információt, azzal, hogy ez sem állandó, hiszen az igények változnak, és lehet, hogy másfél év múlva teljesen más terület kap nagyobb hangsúlyt. Sok múlik tehát a gazdasági, és szociális környezeten, a fenntartón. Teljesen más menedzselni egy kistelepülés ifjúsági terét, mint egy nagyvárosét. Amivel mindenhol találkozunk, azok a pályázatok. A fenntartó ugyanis legtöbbször csupán a legszükségesebb költségeket állja, sokszor még azokat sem teljes mértékben. Vannak esetek amikor a legjobb szándék ellenére sem képes erre, és létezik olyan szituáció, amikor csupán az akarat hiányzik. Egy nagyváros esetében nehezen magyarázható, ha az alkalmazottak nem a végzettségüknek megfelelő bért kapják, és nem az elvárható státuszban, foglalkoztatási formában kénytelenek dolgozni. Míg ugyanez egy kistelepülésen, főleg hátrányos helyzetű területen érthető, ha nem is elfogadható. Viszont épp ezeken a településeken mindent megtesznek azért, hogy rendben legyenek ezek a feltételek is.
Tehát a pályázatok. A legtöbb ifjúsági szervezet, közösségi tér, iroda, stb, legfőbb bevételi forrásai. Ha nehezen kigazdálkodta a fenntartó az alapokat, akkor a programokra, eseményekre, projektekre, ezekből a forrásokból van pénze az adott helynek. Ebből tudnak eszközöket vásárolni, kirándulásokat, tanulmányutakat, képzéseket szervezni. Legtöbb lehetőség az ERASMUS+ és az Európai Szolidaritási Testület pályázataiban van erre a célra. Az adott program jelegétől függően NKA, vagy Civil Alap pályázatok is rendelkezésre állnak. A GYIA forrásai korlátozottak, itt csak kisebb összegű támogatásra van lehetőség. Nagyon alacsony a keretösszeg és nagyon sok a pályázó, ezért itt viszonylag kevés a támogatott projekt. Próbálkozni azonban mindenképpen érdemes ezeken és a többi speciális területre kiírt tenderekre is.
Szó volt már a fenntartóról, és a kiegészítő bevételekről, érdemes a szponzorációról is említést tenni. Ha van helyi vállalkozás, akkor ha kevés lehetősége is van minimális támogatást nyújt a helyi közösségnek. Ha erre nincs lehetőség, érdemes indulni néhány nagyobb kampányban, és ma már több internetes szponzorációs mód elérhető.
Forrásokról röviden ennyit. A menedzsment másik fontos feladata, a szakmai háttér, és eszközrendszer biztosítása, valamint a napi feladatok, és a hosszabb távú stratégia kidolgozása, megvalósítása. Az új szervezetek esetében a munkatársak kiválasztása az első lépés. Ha ez már megtörtént, akkor a helyi igényeknek megfelelő szakmai tevékenység, és az ahhoz szükséges eszközök hozzárendelése, feladatok elosztása, közös feladatok meghatározása, stb. Itt már a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni, így konkrét általános mindenre érvényes irányvonalat nem lehet kijelölni. Az adott hely, környezet, szükségletek határozzák meg, a menedzsment fő feladatait, ami nyilván a szervezet fenntartása fejlesztése. A megvalósítás pedig mindenhol másképp zajlik. A mi fontos, hogy hosszú távon tervezzünk, szakmailag megfelelően, és hitelesen tudjuk képviselni az ifjúsági szakmát, hogy a fiataloknak és ezáltal a társadalomnak a leghasznosabb legyen.
