Ifjúsági közösségi terek – Humánerőforrás

youthAhogyan az első részben írtam egy ifjúsági közösségi térben csakúgy, mint a legtöbb munkahelyen van egy minimum létszám, ami szükséges a feladatok ellátásához. Ezt az adott intézmény elhelyezkedése, és a helyi igények határozzák meg, ahogyan arról már szó volt. Fontos ugyanakkor a munkaerő minősége is. Olyan dolgozókra van szükség, akik több területen is jártasak, és elhivatottak a szakmájuk iránt. Mert ez nem munka, hanem hivatás, és életforma.

Nagyon fontos, hogy minden esetben csapatról beszélünk. Egy ember kevés, még a legkisebb térben is, ha az optimálisan működik. Gondoljunk a szabadságolásra, vagy a betegségekre, továbbképzésekre. Ha csak egy személy dolgozik az adott ifjúsági közösségi térben, nem lesz aki helyettesítse, és bizonyos létszám felett szükséges is több fő azonos szintű szakember. A legkisebb településeken tehát két-három fő szükséges a teljes tevékenységhez. A kiválasztás során figyelni kell arra, hogy egymás feladatit is képesek legyenek ellátni, ha szükséges.

A közepes méretű terekben, a városokban, tevékenységtől függően négy-öt fő tudja ellátni a feladatokat. Itt már szélesebb tevékenységi körről beszélhetőnk, ami több embert igényel. Nagyobb lélekszámú településeken, több a fiatal is, tehát más szolgáltatási struktúra szükséges.

A nagyvárosokban, megyeszékhelyeken már szakmai központokként is üzemelnek az ifjúsági közösségi terek, itt már tevékenységtől függően minimum hat-nyolc, sőt akár tíz szakember is elképzelhető. Talán soknak tűnik, de ha belegondolunk, hogy egy-egy megyeszékhely százezer és kétszázezer fő közötti lakossággal rendelkezik, arányosan több fiatal jut minden ifjúsági közösségi térre. Még, ha mindenki legalább három másik munkatárs feladatát képes elláétni ideiglenesen, ha szükséges, akkor sem mondható soknak ez a létszám. Ezek a terek területileg is nagyobbak a többinél, a tevékenységük is sokrétűbb.

A csapat összetételében törekedni kell arra, hogy legyen tapasztalt idősebb, és a célcsoporthoz nagyon közel álló fiatal, pályakezdő, és gyakornok is. Más és más feladata van mindegyiknek, mégis egyaránt fontosak a csapatban. Az intézményvezető a legtapasztaltabb, legtöbb szaktudással rendelkező munkatárs. Ő minden területen képes feladatot ellátni, ha szükséges, minimum háromnegyed százalékon a specialistához képest. Természetesen az ő feladata elsősorban az üzemeltetés, irányítás, és a szakmai képzés, pályázatok, projektek események szervezése, és a szakmaiság biztosítása, de a fiatalokkal is foglalkozik néhány speciális területen.  Mindenképpen fontos, hogy a tevékenységekhez speciális tudással rendelkező kollégák is legyenek a csapatban, művészeti tevékenység esetén az adott ághoz értő, zenész, festő, táncos, operatőr, stb. Ugyanakkor fontos, hogy a szociális területek is jelen legyenek, pszichológus, vagy szociális munkás, esetleg pedagógus, pedagógiai munkatárs. A tevékenységek átfedik egymást, tehát lehet egy zenész-fotós pszichológus, vagy bűvész-táncos-grafikus pedagógus és a lehetőségek sora szinte végtelen.

 

Aa szervezési feladatok általában mindenkit érintenek, a pályázatok, projektek tervezésétől a megvalósításig minden munkatársnak fontos feladatai vannak, túl a fiatalokkal történő foglalkozáson. Így nézve már nem is olyan sok az a tíz fő ugye? Főképp, ha figyelembe vesszök, hogy itt emberekkel foglalkozunk, maximális szakértelemmel és odafigyeléssel. Nemcsak annyi, hogy leadjuk a tananyagot, vagy kiszolgáljuk egy étellel, és továbbmegy. Az egyén egész életére hatással van egy ifjúsági szakember. Hosszabb távú kapcsolat van a fiatal, és a szakember között, sok esetben jelentős pozitív hatást gyakorolva az egyénre. Ezt pedig eredményesen csak bizonyos létszámig lehet megvalósítani. A mi nőségi munka számít, nem a ,mennyiség.  Nagyon röviden ennyit gondoltam a szakmai teamről írni ismertetőnek talán elég is elsőre. Következik a menedzsment, melyet már érintettem, de részletesebben a következő részben lesz róla szó.

Kategória: Hírek | A közvetlen link.