Ez a cikk egy kicsit talán filozofikusnak tűnhet sokaknak, mégis fontosnak tartom, a vezeti posztok sokféleségéről szót ejteni, mert jelentős különbségek vannak, amiket még a témában jártasak sem vesznek mindig figyelembe. Sokan a vezetőket, mint egységes csoportot kezelik, pedig egyáltalán nem mindegy, milyen vezetőről van szó. Az elmúlt években gyűjtött tapasztalataim szerint bizony sokan úgy gondolják, hogy ha valaki már volt vezető egy helyen, akkor bárhol lehet. Hasonlóan a képzéseknél, ha valaki magas szintűnek vélt képzést kapott, akkor bárhol jó vezető lehet. Pedig ez egyáltalán nem így van.
Lehet valaki nagyon jó középvezető, és teljesen alkalmatlan felsővezető. Kiválóan vezethet egy önkormányzati céget, de teljesen alkalmatlan egy vállalkozás felépítésére. Erről majd később lesz szó, most inkább az irányítás különbözőségeiről szeretnék írni. Ugyanis, ha megvannak a képességek, és az illetővel minden rendben van, akkor sem mindegy, hogy milyen szervezet irányít.
Tényleg nem mindegy, hol van az a vezetői poszt. Hasonlóságok vannak, mégis teljesen más egy nemzetközi cég helyi divízióját irányítani, vagy ugyanazon vállalat központi vezetését ellátni. Kisebb léptékben egyáltalán nem mindegy, hogy saját vállalkozást, civil szervezetet vagy önkormányzati céget irányítunk. A többi piaci szereplőről nem is beszélve. Az sem mindegy, hogy teljesen a nulláról építkezünk, vagy már van egy alap, amit átvettünk. Egyértelmű, hogy középvezetőként, például egy cég egyik egységét irányítva felfelé, lefelé és horizontálisan is meg kell felelni. Vállalkozóként azt hinnénk, csak a magunk urai vagyunk, (ami részben igaz is) de számos kötelezettségünk van, aminek meg kell felelnünk.
A sokféleség sokféle eszközt is jelent. Egy haszonelvű vállalkozás esetében egyértelműen a jövedelemszerző képesség a legfontosabb tényező. Ezzel lehet motiválni is. Egy non-progit szervezetnél, főleg az elején nem túl sok eszköz áll rendelkezésére a vezetőnek az elkötelezettségen kívül. Egy ilyen szervezet tagságát lelkesíteni, irányítani teljesen más, mint egy termelő céget, vagy kereskedelmi egységet esetleg egy szolgáltató céget.
Még az önkormányzati cégek esetében is inkább a piaci formák hangsúlyosak. Egy civil szervezetnél, vagy intézménynél, ahol nem a bevétel a legfontosabb cél, hiszen nem erre jött létre sokkal másabb a helyzet. Főleg akkor, ha a szervezetben sokan csak jófejségből (vagy, mert épp menő dolog az ilyen) esetleg lojalitásból vannak jelen. Ezekben az esetekben a ténylegesen rendelkezésre álló humánerőforrásnak csak kis része mozgósítható időlegesen. Még akkor is, ha a vezető alapvetően jól irányít, nagyon kevés eszköze van a motivációra.
Szóval egy intézményvezető is sokkal jobb helyzetben van, mert bár igen szűk keretek között, de megtehet sok olyan dolgot, ami egy kis szervezet számára nem adott. Egy önkormányzati cég pedig szinte már egy haszonelvű cég lehetőségeivel bír, a nagysága és az önkormányzati háttér okán. Ezek a tények talán egyértelműnek tűnnek, mégis nagyon sok elemző, sőt vezető is átsiklik felettük, és hajlamos egységesen kezelni ezeket a helyzeteket. Mindegyiknek megvan a mag előnye és a hátránya is. Ezért teljesen más irányítani ezeket a különböző társaságokat